Kaposvári Gyula szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978)

Szabó László: A redempció hatása a Jászság kultúrájára

A redempció hatása a Jászság kultúrájára A redempció a jászsági nép életében azt eredményezte, hogy felgyorsult az a fejlődés, szabadabban bontakozhattak ki azok a tendenciák, amelyek már félig legálisan a redempció előtt is megvoltak. Hogy pedig meg lehettek, annak az az oka, hogy a jászok korábbi kiváltságaikat az eladatás ellenére megőrizték, ha nem is teljes egészében, de lényeges pontjait megtartva. „ ... a jászok korábbi kiváltságaikat..." szavakat pedig azért emeltük ki az előző mondatból, mert a sajátos jászsági fejlődésnek a kulcsát és magyarázatát e szavak jelentik. A jászok azért őrizhették meg korábbi, más etnikai alapokkal rendelkező kultúrájuk bizonyos vonatkozásait az új környezetben, azért alakíthatták Magyarországon is sorsukat, műveltségüket kissé más módon, mint a környező magyar területek jobbágyi közösségei, mert kiváltságosak voltak. Feudális kötöttségek őket is bénították, hiszen nem voltak teljesen szabadok, s ha azok is lettek volna, az egész ország feudális berendezkedése, jogviszonyai, gazdálkodása mindenképpen kötötte volna őket akkor is. Mégis az a tény, hogy bizonyos feudális kötöttségek nem vonatkoztak rájuk, már önmagában is hatalmas előny és lehetőség volt, s elősegítette, hogy egész társadalmuk, gazdálkodásuk, kultúrájuk, belső jogviszonyaik eltérően alakuljanak a feudális kötöttségű magyar települések hasonló életmegnyilvánulásaitól. Minthogy Magyarországon a XVI—

XVII. században nem következett be a jobbágyság nyugateurópai jellegű átalakulása, felszabadulása a feudális kötöttségek alól, hanem ellenkezőleg, a török utáni békésebb időszakban kötöttségei csak fokozódtak, különösen nagy jelentősége volt bármily kicsi kiváltság megszerzésének is, mert ez már önmagában kibontakoztathatott bizonyos lehetőségeket, s más irányú fejlődést eredményezett. 1 A jászok és kunok minden erejüket arra összpontosították ebben az időben, hogy megőrizzék régi jogaikból azt, amit lehet. Ez sikerült nekik, s nem következett be életükben törés vagy visszafejlődés, mint pl. igen sok hajdú községben. A megőrzött kiváltságok felgyorsították az immár békés időszakban azt a fejlődést, amelynek nyomai, tendenciái már korábban is megvoltak e társadalmon belül, éppen a meglévő és nagymúltú kiváltságok miatt. A jászok és kunok tehát azzal szereztek előnyt maguknak a feudális környezetben, hogy rájuk bizonyos kötöttségek nem vonatkoztak, s ezek a kiváltságok lehetőséget biztosítottak arra, hogy szabadabban fejlődhessenek polgári irányba, abba az irányba, amely felé minden kötöttségei ellenére is lassan haladt az egész ország népe. A redempció tehát elősegítette, hogy az élet bizonyos területén előnyre tegyenek szert a jászok, hamarabb bontakoztathassák ki azokat a társadalomban előre mutató és haladó áramlatokat, amelyek megvalósításáért másutt keményen meg kellett küzdeniök az egyes közösségeknek. Elmondhatjuk tehát, hogy a Jászság történetének, néprajzának a legutóbbi másfél, két évszázadban legfontosabb jellemzője az erőteljesebb, bár feudális környezetben kibontakozó polgári fejlődés, amelynek biztosítéka a redempció és az ennek nyomán biztosított kiváltságok rendszere. I. Az alábbiakban megkíséreljük meghatározni, hogy mi is a jász polgári fejlődés néhány legfontosabb jellemzője, s hogyan hatottak ezek a jellemző meghatározók az egész jászsági kultúrára, illetve annak néhány kiragadott és itt vizsgálat alá vont részletére. 2 A polgárság lényege és fő jellemvonása az, hogy a polgár személyileg teljesen szabad, nem függ senkitől. Ezt a személyi függetlenséget a jászoknak biztosították a tör147