Balassa Iván – Kaposvári Gyula – Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1973)

Dorogi Márton: Sárréti és nagykunsági adatok a kacagány viseletről

2. Fejbőrös — nyakbaakasztós hátibőr szabása 3. Nyakas hátibőr szabása 4. Nyakba akasztható háti bőr szabása 5. Juhász nyakbaakasztós hátibőrben ben szőrével kifelé. A nyakukba kötötték össze. Voltak olyanok is, akik a nyakbőrt meghagyták, mint valami gallért, ezt aztán szeles időben felhajtották"

11 (3. ábra). Volt olyan formája is a hátibőrnek, amelyiknek ugyancsak meghagyták a nyakát és a fejét, de a bőr nyaki részén akkora lyukat kerekítettek, amelyen át tudták bújtatni a fejüket. így a bőrt már pászentosan felölthették. A fejbőrt elől a mellre hajtották, a mellső lábánál fogva a mellükre, a hátsóval pedig a derekukra kötötték (4—5. ábra). Ezt is a szegényebb falusiak, de főleg a bunda nélküli pásztorok és kondások viselték, akiket a talpig érő bunda akadályozott volna a terelésben. Voltak, akik a bunda, vagy a szűr alá is felvették.

12 Ha a kacagányokat szabásuk szerint csoportosítjuk, ezek a szabatlan kacagányok, a népi elnevezésben inkább hátibőrök. Valószínűleg ez az ősi, egyszerű típus, amely a szegényebb néprétegek közt a XX. századig tartotta magát. Másik típusa a népi kacagánynak, valószínűleg a hajdú és kuruc katonai viseletből eredően, a szabott kacagany (6—7. ábra). Ezekről már eltávolították a fejet, nyakat, farkat és a lábakat, csak a bőr legszebb háti részét hagyták meg. E kacagánynak szinte hasonmását láthatjuk a XVIII. századbeli csikós ábrázoláson (8—9. ábra). A lovas pásztoroknak igen alkalmas viselet volt, mert nem akadályozta őket a lóról való gyors le és felszállásban. A fentebb idézett tiltó rendelkezésekből kitűnik, hogy volt a pásztoroknak, a kevélykedő juhászoknak és az n

Papp Jónás juhász, 60 éves, Püspökladány, 1938. 12

Németi Balázs földműves, 76 éves, Püspökladány, 1938.