Tolnay Gábor: Dél-Alföldi haszonbérleti szerződések 1906-1945 (Documentatio Historica 12., 2007)
Tolnay Gábor: A haszonbérlet
lyenben azokat átvette. Az épületek természetes elavulásából eredő helyreigazítások viszont a tulajdonost terhelik. Az épületfenntartás ezen módjának az az előnye, hogy a haszonbérlőt az épületekkel való kíméletes bánásmódra és a javításoknál a legnagyobb takarékosságra ösztönzi, tehát a legolcsóbb épület-fenntartást teszi lehetővé. A kötetben közölt szerződések majd mindegyike foglalkozik az épületek állagával, nevezetesen az 1,2,3, 5, 7,12,14, 20, 21, 23, 24,25,26, 27, 29,30,31, 32, 33, 34, 35,37, 38, 39, 40, 43, 44, 45, 46, 47, 51, 52, 53, 54, 55, 56, 57, 60, 61, 63, 64, 65, 66, 68,69, 71,72,73,74,75,76,78,79,83,84,85,88. és 88. számú szerződések a haszonbérlő kötelességévé teszik a haszonbérleten, a feles bérleten lévő épületek karbantartását. IX. A bérbeadó és haszonbérlő egyéb jogai és kötelességei Az eddig felsorolt határozatokon kívül a haszonbérleti szerződésben gyakran még a következő kitételek is szerepelnek: 1. A tulajdonosnak jogában áll birtoka kiegészítése céljából egyes részleteket elcserélni, illetve eladni. Ebben az esetben a haszonbérlőt teljes kárpótlás illeti meg. (A közölt szerződésekben ez a kérdés nem szerepel.) 2. A tulajdonos kifogásolta, ha a birtokát a haszonbérlő alhaszonbérletbe adta. Több szerződésben megtiltották a haszonbérlőnek az ilyen irányú törekvését, nevezetesen az 1, 4,16, 22, 23, 24, 35, 36, 39, 45, 47, 49, 50, 53, 55, 58, 59, 61, 64, 72, 77, 78. és 79. számú szerződésekben. 3. A birtokbérleteknél rendszerint kikötötték, hogy a haszonbérlő, feles bérlő a bérbirtokon köteles lakni, és azt személyesen tartozik kezelni. Ehhez hasonló megállapodásokat tartalmaznak az 5, 31, 32, 46, 51, 63, 84, 85, 87. és 88. számú szerződések. 4. Néha olyan kikötések voltak a tárgyalt időszakban, hogy a haszonbérlőnek, feles bérlőnek megtiltották, hogy a bérbirtok közelében - pl. 20 km-es körzetében - birtokot szerezhessen, bérbe vegyen, vagy kezelésre átvegyen. (A bemutatott szerződésekben nincs erre példa.) 5. Döntés a vadászati jogról. A közölt szerződések közül egy - az 59. - a vadászterület bérleti jogával foglalkozik. A vadászati jog gyakorlása a tulajdonosé maradt a 22, 23, 24, 27, 32, 36, 50, 70, 73. és 79. számú szerződésekben, a vadászati jog a bérlőé lett a 8, 47, 61. és 68. számú szerződésekkel. 6. A tulajdonosnak, illetve megbízottjának jogában állt a haszonbérlő gazdálkodását ellenőrizni és e célból a bérbirtokon bármikor megjelenni (a 22, 24, 27, 31, 36, 39, 42, 50, 59, 61. és 79. számú szerződések). 7. A haszonbérleti szerződésből felmerülő vitás ügyek elintézésére választott bíróság 79 működését lehetett kikötni. Tekintettel arra, hogy a felmerülő vitás kérdések legnagyobb része gazdasági természetű, melyek gyors elintézésére szakértő gazdák a legilletékesebbek, ajánlatos, hogy a gazdasági természetű ügyekben mindkét fél föltétlenül vesse alá magát az általa szabadon választott bíróság határozatának, a sommás szóbeli bíróságot pedig csak a választott bíróság által el nem intézendő ügyekben vegyék igénybe. A választott bíróságba egy tagot a tulajdonos, egyet a haszonbérlő választ. A két 79 Az 1868:LIV. t.c. által életbe léptetett sommás szóbeli bíróság, vagy az említett törvénycikk által szabályozott és az 1881:LIX.t.c. által módosított választott bíróság működését lehetett kikötni. 41
