Tolnay Gábor: Dél-Alföldi haszonbérleti szerződések 1906-1945 (Documentatio Historica 12., 2007)

Tolnay Gábor: A haszonbérlet

VI. A haszonbérelt földbirtok fenntartására és használatára vonatkozó kikötések A földbirtokot - akármekkora is az területileg - a haszonbérlőnek csak használatra engedték át azzal a kikötéssel, hogy azt a haszonbérlet letelte után hasonló értékállapotban tartozik visszaszolgáltatni. Ennek biztosítására a szerződésben megfogalmazásra került: 1. A haszonbérlő a neki átadott birtokot mindenféle határcsonkítás ellen megvédi, az abból származó esetleges károkat megtéríti. Többek között ezért is igen lényeges és fontos pontja a haszonbérleti szerződésnek a haszonbérbe adott terület pontos meghatározása. Ezért nem meglepő, hogy a közölt szerződések szinte mindegyike pontosan meghatározza a haszonbérbe adott területet, kivéve a 9. és 58. szerződést. Ugyancsak érthetetlen számunkra a 28, 36, 61, 63. és 73. számú szerződések megfogalmazása, amelyekben rögzítik azt a tényt, hogy a haszonbérelt terület nagyságáért a tulajdonosok nem vállalnak „szavatosságot". Ugyanakkor az 1, 5,22,32,35,36,39,47,48,49, 50, 54,55, 56,61, 68,72. és 77. számú szerződések előírják, hogy a birtok határait jelentő mezsgyék és mezsgyekarók gondozása is a haszonbérlők feladatai közé tartozik. 2. A haszonbérlő a haszonbérlet művelési ágait (szántó, rét, legelő stb.) olyan és akkora kiterjedésben köteles fenntartani, amilyenben és amekkorában azokat átvette. Azok átalakítására pedig csak akkor van joga, ha azt a szerződésben kikötötték, vagy ha ahhoz a tulajdonos (haszonbérbe adó) előzetes engedélyét megszerezte. Ennek hiányában tartozik mindenféle átalakítást a volt állapotban (in situ quo) visszaállítani. Meglepően kevésnek tartjuk a közölt szerződések ilyen irányú kikötését, hiszen mindössze három szerződés - a 61, 68. és 74. számú - köti ki, hogy a haszonbérelt terület bejegyzett művelési ágai nem változtathatók meg a haszonbérlet tartama alatt. A 77. számú szerződés kötelező erejű megállapodásként tüntette fel azt a tényt, hogy a haszonbérelt területen bolgárkertészetet kell létesíteni. Ez is művelési ág változást jelent. 3. Homok-, agyag-, kőbányákat és tőzegtelepeket a haszonbérlő csak a bérgazdaság szükségletei kielégítéséig veheti igénybe. A 61. és 62. számú szerződésekben feltüntetik, hogy a bányajog a tulajdonost illeti. A 73. számú szerződésben pedig kikötötték, hogy vályogot vetni a haszonbérlet területén tilos. 4. Vízmosások, partszakadások, beiszapolódások és hasonló természetű birtokrongálásokért a haszonbérlő csak akkor tartozott felelősséggel, ha azok keletkezését megfelelő óvóintézkedésekkel megakadályozhatta volna. 5. A haszonbérelt terület szántóföldi talajerejét a haszonbérlő köteles volt megfelelő termelési rendszer folytatása által fenntartani. Ennek biztosítására a haszonbérleti szerződésben ennek különböző módozatait igyekeztek megfogalmazni és azokat követelményként szerepeltetni. a) A haszonbérlőnek tilos volt a birtokon termelt szénát, szalmát, az ott előállított trágyát eladni vagy a birtokról elszállítani. Ezért is vették bele a szerződésbe a 23, 24, 30, 34, 55, 68, 73, 78. és 79. számú szerződések esetében, hogy a haszonbérlő a haszonbérleti idő kezdetekor leltár szerint veszi át a takarmányokat. Ugyancsak szerepelt a szerződések túlnyomó részében az is, hogy a haszonbérleten termelt takarmányt kötelező a haszonbérleten feletetni, az onnan el nem vihető: az 1, 3, 5, 7,11,12,14, 22, 24, 25, 26, 27, 29, 32, 33,34,35,38, 39,40,43, 45, 46,47, 48,49,50, 51, 52, 53, 54, 55, 56, 57, 60, 61, 62, 64, 65, 68, 69, 70, 71, 73, 74, 75, 76, 78, 80, 82. és 83. számú szerződések előírásai szerint. A haszonbérlő részére előírták a szerződések, 39