Tolnay Gábor: Dél-Alföldi haszonbérleti szerződések 1906-1945 (Documentatio Historica 12., 2007)
Tolnay Gábor: A haszonbérlet
A haszonbérelt terület nagyságát pontosan meghatározták az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 10,11,12,13,14,15,16,17,18,19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31,32, 33,34, 35, 36,37, 38, 39, 40, 41, 42,43, 44, 45,46, 47, 48, 49, 50, 51, 52, 53, 54, 55, 56, 57, 59, 60, 61, 62, 63, 64, 65, 66, 67, 68, 69, 70, 71, 72, 73, 74, 75, 76, 77, 78, 79, 80, 81, 82, 83, 84, 85, 86, 87. és 88. számú szerződésekben. IV. A haszonbérlet kezdete és tartama Minden haszonbérleti szerződésben pontosan meg kellett határozni a haszonbérlet kezdetét és végét. A haszonbérlet átvételének ideje hazánkban rendszerint őszre esett, nevezetesen szeptember végére, október elejére. Ezt az időpont választást azzal lehet indokolni, hogy az őszi átvétel esetében a haszonbérlő a következő év termésére közvetlen befolyást gyakorolhat. A haszonbérlet időtartamát illetőleg általános volt az a nézet, hogy a birtokbérleteknél a rövidebb időre, a 3-6 évre terjedő bérbeadás nagyobb birtok esetében rövidnek tűnik. A bérbeadás időtartamát annál hosszabb időre kellett megszabni, minél nagyobb a birtok és minél elhanyagoltabb annak az állapota. A hosszú tartamú, azaz legalább 12 évre terjedő bérlet általában az okszerű bérleti rendszer egyik alapfeltételének tekinthető. Ezt a közgazdasági elvet nem követte a kötetben összegyűjtött haszonbérleti szerződések jelentős része (Négy 10 évre szóló bérlet átlagterülete 285 kat. hold, négy 12 évre szóló bérleté 120 kat. hold, az egy 20 évre szóló bérlet 680 kat. hold területű. A többi 78 bérlet ennél kisebb területtel és rövidebb bérleti idővel rendelkezik.) A közölt haszonbérleti szerződések egyharmada hat éves bérleti időt kötött ki. Jelentős még a 3 és 5 éves szerződések száma is. A 14 egy évre szóló szerződés főleg a zavaros időszakokra - az I. és II. világháború és azokat közvetlenül megelőző és követő időszakra - jellemző. Pedig a hosszú bérlet mind a haszonbérlő, mind a bérbeadó számára előnyösebb a rövid bérletnél. A bérlőre nézve azért, mert a hosszabb időtartamú bérletnél a normális időjárású évek száma aránylag nagyobb, a haszonbérlő kockázata és a bérbe vétellel járó költség alacsonyabb. A tulajdonosra a hosszabb időre terjedő bérbeadás azért előnyösebb, mert ez feltételezi és biztosítja a birtok jobb kezelését. A szakirodalom tanulmányozásából kitűnik, hogy Magyarországon az 1880-as évektől kezdve a földjáradék (haszonbér) 76 lényegesen emelkedett egyes birtokoknál például a kat. holdankénti 4-5 forintról 10—15 forintra emelkedett 1910-re, vagyis 100-200%-kal növekedett. A tulajdonos is igényt tartott arra, hogy a földjáradék egy részéből ő is részesüljön. Erről a szerződésben különböző eszközökkel gondoskodott. Ezt egyrészt úgy tudta elérni, hogy a haszonbért a birtokon vélhetőleg megtermelhető gabona átlagára alapján állapította meg. Az átlagárat rendszerint az utolsó hat év áraiból számították ki és ezek hat évre érvényesek is maradtak. A gazdaság jövedelme különböző forrásokból származott. A haszonbér egy részét fix-összegben szokták kifejezni, és csak a másik részét módosítják a terményárak szerint. Az emelkedő földjáradéknak megfelelő haszonbér biztosításának egy másik módja & progresszív haszonbér, amely időszakonként - 6 vagy 10 évenként - bizo16 Földjáradék: A föld tulajdonából származó gazdasági haszon, amely akár bérbeadás útján, akár a tulajdon saját használatával keletkezik. 33
