Tolnay Gábor: Dél-Alföldi haszonbérleti szerződések 1906-1945 (Documentatio Historica 12., 2007)
Tolnay Gábor: A haszonbérlet
kerültek az épületekkel kapcsolatos fontosabb adatok az 1, 2, 3, 5, 7, 12, 20, 21, 23, 24, 25, 26, 27, 29, 30, 31, 33, 34, 35, 37, 38, 39, 40, 43, 44, 45, 46, 47, 51, 52, 53, 54, 55, 56, 57, 60, 63, 64, 65, 66, 68, 69, 71, 73, 74, 75, 76, 78, 79, 83, 84, 85, 87. és 88. számú szerződésekben. A 79. számú szerződés még a gazdasági vasút fenntartásához is a bérlő hozzájárulását írta elő. A haszonbérletek területén lévő utak karban tartását is a bérlő kötelességévé tették a 24, 27, 32, 35, 36, 50, 61, 68. és 79. számú szerződésekben. A 61. és 62. számú szerződés feltünteti, hogy a bányajog a tulajdonosé. Néhány szerződésben megfogalmazásra került az a tény, hogy a bérlő által emelt épületeket a bérlő a haszonbérleti szerződés lejárta után elviheti. A 8, 22, 23, 31, 33, 34, 39, 47, 50, 61, 68, 70, 77. és 79. számú szerződésekben. Az épületek tűzkár elleni biztosítása során a szerződések háromféle álláspontot tükröznek: a) Az épületek tűzkár elleni biztosítását a haszonbérlő fizeti a legtöbb esetben: az 1, 22, 23, 24, 25, 26, 32, 33, 35, 37, 39, 40, 44, 46, 47, 49, 53, 54, 55, 57, 61, 64, 65, 66, 68, 72, 74, 78. és 79. számú szerződések szerint. b) Az épületek tűzkár elleni biztosítását a tulajdonos és a haszonbérlő fele-fele arányban fizetik az 56. és 75. számú szerződések megfogalmazása szerint. c) A tulajdonos biztosítja az épületeket tűzkár ellen a 34. és 63. számú szerződések megfogalmazása szerint. Az ingatlan felügyelete, az épületek folyamatos gondozása érdekében a tulajdonosok több szerződésben kikötötték, hogy a haszonbérleten lévő tanyákon a bérlő vagy a tanyása - a haszonbérlet időtartama alatt köteles a tanyán lakni. Ez az 5,31,32, 46, 51, 63, 84, 87. és a 88. számú szerződésekben került megfogalmazásra. A mezőgazdasági üzemek működésének gyakorlatában előfordulhatott, hogy a birtok területének jogtalan növelése során a szomszédos birtokok területéből a birtok határát jelző mezsgyét „elszántották", a mezsgyekarót eltüntették. A birtok területének a védelme érdekében a mezsgyék fokozott felügyeletét a bérlők kötelességévé tették az 1, 5, 22, 32, 35, 36, 39, 46, 47, 48, 49, 50, 54, 55, 56, 61, 62, 68, 72. és a 77. számú szerződésekben. 4. A haszonbérelt birtokokhoz tartozó jogok közül, amelyek haszonvétele a haszonbérlőt illeti külön felsorolásra kell, hogy kerüljenek. Ugyancsak fel kell sorolni a birtokhoz tartozó szolgalmakat, melyek a bérlőt terhelik. Ezzel együtt az is kiköthető, hogy a bérlő felelős azért, hogy a már meglévő szolgalmakat ne terjesszék ki, illetve újak ne keletkezhessenek. Meg kell jegyezni, hogy szolgalmakkal kapcsolatos kikötéseket a közölt szerződések nem tartalmaznak. A haszonbérleteken előforduló ingó vagyon alkatrészek (eleven és holt leltár, takarmánykészletek és vetések) a haszonbérlőknek vagy átszolgáltatásképpen engedhetők át, vagy azokat a haszonbérlő megválthatja. A haszonbérletekkel folytatott gazdálkodás gyakorlata azt bizonyítja, hogy az eleven és holt leltár a haszonbérlőnek használatra történő átengedése nem kifizetődő a tulajdonos számára. A közölt szerződések nem is tartalmaznak ilyen megkötéseket. Ellenben a gazdálkodás folytatásához szükséges terménykészletek (széna, szalma, vetőmag) és anyagkészletek (trágya), valamint a vetési leltár, szóval & forgó tőkéhez tartozó tárgyak tekintetében általában helyesebb ha azok mint átszolgáltatások a haszonbérlőnek átengedésre kerülnek. A haszonbérlőnek az említett terményekre a gazdálkodás folytatásához okvetlenül szüksége van és azokat más úton esetleg meg sem szerezhetné, és az előkészítő szántásokat és vetéseket a haszonbérlet átvétele után sok esetben nem is tehetné meg. Ezért kellett kikötni a szerződéskötéskor, hogy a haszonbérlő a bérelt területen előforduló széna-, szalma- és trágyakészletet átveszi, és 30
