Tolnay Gábor: Dél-Alföldi haszonbérleti szerződések 1906-1945 (Documentatio Historica 12., 2007)
Tolnay Gábor: A haszonbérlet
a haszonbérlet letelte után hasonló mennyiségű és minőségű szénát, szalmát és trágyát visszaadja. Az esetleges különbözetet pedig előre kikötött áron kompenzálták. Ugyancsak ki kellett kötni, hogy az átvett megszántott és bevetett területeknek megfelelő és hasonlóképpen megszántott és bevetett területet a bérlő köteles volt visszahagyni a haszonbérlet megszűnése után. Fekete ugar kikötése esetén szerződésileg meg kellett állapítani, hogy a bérlő ezt milyen állapotban és hányszor megszántva tartozik átadni. Azt is rögzíteni kellett a szerződésben, hogy esetleges hiány esetén mennyi bírságot tartozik fizetni. A birtokon lévő fa- és egyéb ültetvényekért ugyancsak a haszonbérlő tartozik felelősséggel, ezeket is a vetési leltárban kellett szerepeltetni. Összegezve az elmondottakat: az átszolgáltatás tárgyait is jegyzékbe kellett foglalni, ebben szerepeltek az átadott termények mennyiségi és minőségi felsorolásban, a vetések és szántások pontos területe és minősége, a gyümölcs- és egyéb értékesebb fák száma stb. is. E jegyzék szintén a szerződés tartozéka. A birtokon alkalmazott cselédek sorsáról is számot kellett adni, amennyiben olyan cselédek dolgoztak a birtokon, akiknek a szerződésben meghatározott alkalmazási ideje még nem telt le az előző haszonbérlet időbeli lejártával. Ebben az esetben az új haszonbérlő a legközelebbi felmondási határidő leteltéig azokat szolgálatban tartani köteles volt. Ezek felsorolása a haszonbérleti szerződés egy pontját képezte. A szerződések egyik legfontosabb pontjának volt tekinthető, hogy a haszonbérleten termelt takarmányt kötelező a haszonbérleten feletetni a jószágokkal, azt a haszonbérbe adott területről elvinni nem szabad. Ezt a szerződések 60%-ában szerepeltették a tulajdonosok, nevezetesen az 1, 3, 5, 7,11,12, 14, 21, 22, 24, 25, 26, 27, 29, 32, 33, 34, 35, 38, 39, 40, 43, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 51, 52, 53, 54, 55, 56, 57, 60, 61, 62, 64, 65, 68, 69, 70, 71, 73, 74, 75, 76, 78,. 80, 81, 82, 83. számú szerződésekben. A kötetben szereplő szerződések közül néhány viszont kitér arra is, hogy a haszonbérleti idő végén - meghatározott feltételek mellett - a takarmány bizonyos részét elszállíthatja a haszonbérelt területről a volt bérlő. Ezek a 22, 38, 43, 65, 69, 74, 84, 85, 87. és 88. számú szerződések. Ugyancsak néhány szerződés azt is feltüntette, hogy a haszonbérlő leltár szerint vette át az előző bérlőtől a takarmányt. (23, 24, 50, 34, 55, 68, 73, 78. és 79. számú szerződések.) A 35, 43, 47, 50, 55. és 56. számú szerződések előírták a fekete ugarnak használt terület nagyságát is. A 36. számú szerződésben kikötötték, hogy a füzes, nádas, gyékényes nem tárgya a haszonbérletnek. A 61, 68. és 74. számú szerződésben kikötötték azt is, hogy a haszonbérlet kezdetekor megállapított művelési ágak nem változtathatók meg a haszonbérlet időtartama alatt. A haszonbérleti szerződések jelentős része rendelkezik arról, hogy a bérleten lévő fákat gondozni, gallyazni, a kiszáradt, kivágott fákat pótolni kell. (Az 1, 5, 7, 21, 23, 24, 25, 27, 31, 32, 33,34, 39,40, 45,46, 47, 48, 49, 50, 54, 55, 57, 63, 64, 65, 68, 72, 73, 74, 76, 79, 80, 83, 84, 85, 87. és 88. számú szerződések). A gyümölcsfák gondozása is a haszonbérlő kötelessége volt, viszont a termés nem egyértelműen a haszonbérlőé lett, ezért a termésen történő osztozkodás sokszínű képet mutat. (Az 5, 23, 25, 27, 32, 39, 46. és 68. számú szerződések.) 31
