Tolnay Gábor: Dél-Alföldi haszonbérleti szerződések 1906-1945 (Documentatio Historica 12., 2007)
Tolnay Gábor: A haszonbérlet
szerződés első bekezdésében a szerződő feleket, nevezetesen a bérbeadót és bérlőt, illetve azok meghatalmazottjait kellet megnevezni. A kötetben szereplő minden szerződés megfelel ennek a feltételnek; kivéve a 9. számú szerződést. A szerződő felek lakóhelyének pontos megnevezése már nem ennyire általános. Csak a következő szerződésekben tüntetik fel a pontos lakóhelyet: 1, 4, 5,10,16,17, 24, 36, 42, 57, 58, 59, 61, 62. és 77. számú szerződések. II. A bérlet tárgya és az „átszolgáltatások" A bérbeadás általában csak olyan tárgyakra vonatkozhatott, amelyek anélkül használhatóak, hogy alkalmazásuk azok felhasználás át vonná maga után, és amelyeket a bérlő a bérlet letelte után ugyanazon vagy legalább hasonló állapotban szolgáltathatott vissza, mint amilyenben azokat átvette. A bérlet tárgya ezért csak az ingatlan-vágyon alkatrészei lehetnek, nevezetesen a telek, és az ahhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó telkesítések, épületek és jogok. Voltak a bérlőnek átengedett olyan ingó vagyon-részek, amelyeket ha felhasználásnak alávetnek a bérlő hasonló állapotban rendszerint nem szolgáltathat vissza. Ilyenek az eleven és holt leltár tárgyai, különösen vonatkozik ez a termény-készletekre, a vetésekre (pl. lucerna-vetés stb.). Ezek az úgynevezett „átszolgáltatások" fogalmába tartoztak. A haszonbérleti szerződésben első sorban a bérlet azon tárgyait kell felsorolni, amelyeket a bérlő a bérlet letelte után változatlan vagy hasonló értékállapotban képes visszaszolgáltatni. Ezek a következők: 1. A telek, amelynek telekkönyvi számát, kiterjedését és művelési ágait fel kell sorolni. A kötetben szereplő szerződések - a 9. számú szerződés kivételével - többékevésbé eleget tettek ennek a követelménynek. 2. A birtokon előforduló telkesítések 4 (alagcsövezések, árkok, csatornák, töltések, rétöntözések stb.) fenntartása legtöbbször a bérlő kötelessége, ezért a szerződés mellékleteként az előforduló telkesítések vázrajzát térképen mellékelni kellett. A kötetben szereplő szerződések közül csak az árkok gondozására tér ki néhány, nevezetesen a 21,36,39,43,46,47,50,54,55,56,61,75. és 79. számú szerződések. A szerződés lehetővé teszi kutak ásását a bérlemény területén a 23, 31. és 61. számú szerződések esetében. Az ásott kutakra, az artézi kutakra különös gondot kell fordítania a bérlőnek a 26, 68, 73, 84, 87. és 88. számú szerződések megfogalmazása szerint. 3. A bérletek területén emelt épületeket rend szerint megfelelően jó állapotban engedte át a tulajdonos, azzal a kikötéssel, hogy az épületeket a bérlet letelte után a bérlő hasonlóan jó állapotban szolgáltatja vissza. A használatból eredő károk helyreállítása a használó -jelen esetben a bérlő - kötelessége. E feltételek vita nélküli teljesítésének az volt a feltétele, hogy az összes felépítményt leltár szerint kell átadni a bérlőnek, amelyben feltüntetik az épületek állapotát is. Minden egyes épület feltüntetése mellett meg kellett jelölni annak méreteit, építési módját, hozzávetőleges előállítási árát, illetve becsértékét, tüzbiztosítási értékét. Ezt a leltárt szintén a szerződéshez kellett mellékelni. A kötetben szereplő szerződések közül valamilyen formában megfogalmazásra 74 Telkesítésnek nevezünk minden olyan eljárást, amellyel valamilyen terméketlen területet termőképessé, csekély termőképességüt tartósan termékenyebbé vagy intenzívebb területhasználatra alkalmasabbá tesznek (pl. melioráció). 29
