Benedek Gyula: Iratok Mezőtúr város török kori történetének időszakából 1526-1699 (Documentatio Historica 9., 2005)

51. Rudolf magyar király bizonyságlevele arról, hogy a Túr és Tiszavarsány mezővárosok fele részét - amelyet nemes Dobócsi Márton és felesége elfoglalt- meghagyja Osgyáni Bakos Jánosnál, valamint - Lórántffy Mihálynál és Pálnál- 1592. március 7

51. Rudolf magyar király bizonyságlevele arról, hogy a Túr és Tiszavarsány mezővárosok fele részét ­amelyet nemes Dobócsi Márton és felesége elfoglalt - meghagyja Osgyáni Bakos Jánosnál, valamint ­Lórántffy Mihálynál és Pálnál 1592. március 7. „Rudolf, Isten kegyelméből választott, örök dicsőségű [német-római császár és Németország, Magyarország, Csehország stb. királya, Ausztria főhercege, Burgundia hercege, Morvaország őrgrófja, Tirol és Goricia grófja, a híveinknek; - a Részek és felső-magyarországi főkapitányának, tanácsosunknak, nagyságos Mairhofeni Teuffenbach Kristófnak, - továbbá Csábrági másképpen Lukácsi Prépostváry [Chiabragh aliter Prae­postwary de Lokachy] Bálintnak, egri vár jószágigazgatójának és kapitá­nyunknak, - valamint a Gyarmati [de Giarmath] Balassa Ferencnek, a tokaji várban állított magyar lovasság kapitányának, - nemkülönben nemzetes Felsőlendvai Szécsy [Zechy de Felseolindva] Tamás­nak, a szendrői várnak és erősségnek, valamint Csapi [Chyapy] Kristóf kallói kapitánynak, - Heves és Külső-Szolnok vármegyék alispánjainak és szolgabíráinak - együtt és külön-külön - üdvözletet és kegyelmet; Előadatott felségünknek híveink: nemzetes Osgyáni Bakos János Gömör vármegye alispánja, valamint Lórántffy Pál és Mihály személyében, miszerint a közel múltban nemes Dobócsi [Doboczy] Márton, nem tudni mitől indítva, jogot formálva feleségével nemes Gaál Margit úrnővel a panaszosok szóban forgó Külső-Szolnok vármegyében található Túr és Tiszavarsány mezővárosokban lévő jószágaiba nem éppen törvényes eljárással - amint az illő - hanem teljhatalommal és erőszakosan nyomult be, és a megnevezett mezővárosokban ugyanazoknak a panaszosoknak [Osgyáni Bakos Jánosnak, valamint Lórántffy Pálnak és Mihálynak] az ott lakó alávetett jobbágyait Magyarországunk kihirdetett törvénye, valamint az ugyanazon panaszosok ugyanazon mezővárosokba történt tiszta és törvényes beiktatása ellenére veréssel és fogságba ejtéssel javak elidegenítésével, valamint egyéb, különféle káro­sításokkal, valamint alkalmatlankodásokkal és pénzbüntetésekkel kínozta és elűzte, pontosabban jelenleg is erőszakosan és törvényes eljárás nélkül, törvénytelenül azok­ra a jobbágyokra erőszakolta magát és azokat nyugtalanította, valamint elűzte az ugyanazon panaszosok [Osgyáni Bakos János, Lórántffy Mihály és Pál] nyilvánvaló és nagy kárára; 155

Next

/
Oldalképek
Tartalom