Benedek Gyula: Túrkeve város oklevelei és iratai 1261-1703 (Documentatio Historica 8., 2004)

107. A nemzetes Oláh János jászkun tiszttartó a nagytúri lakosokat eltiltotta a túrkevei Csorba puszta mindenféle élésétől az egyesített Heves és Külső-Szolnok vármegyék törvényszéke előtt (1678. március 30.)

107. A nemzetes Oláh János jászkun tiszttartó a nagytúri lakosokat eltiltotta a tűrkevei Csorba puszta mindenféle élésétől az egyesített Heves és Külső-Szolnok vármegyék törvényszéke előtt 1678. március 30. „Az egyetemes nemesi közgyűlés tartatott Füleken az 1678-ik évben március hó 30-dik napján; [...] A nemzetes Oláh János, mint a jászok és a kunok tiszttartója az óvás, az ellentmondás és a kifogásolás szokásos módján nyilvánosságra hozta,

1 hogy nem sokkal korábban - az idők változásával

2 - utólagosan jóváhagytuk, hogy az egyesített Heves és Külső-Szolnok vármegyében lévő Nagytúr mezőváros lakói [Incolae Oppidi Nagy Tur in Comitatu Exteriőre Szolnok existente] egyrészt a nevezett Nagytúr mezőváros, másrészt a Csorba puszta közötti élő határjelek felhúzása alkalmával a törökhöz fordulva nem féltek felhúzni ugyanazokat a határjeleket, és a [határjelek] felhúzásával az ugyanazon Csorba puszta területének a bizonyos részét [Certum locum Territory ejusdem Praedy Csorba] - amelynek a valóságos használatában és a békességes birtokjogában mindig a kevi lakosok voltak [in cujus reali usu et Paci/ico Dominó Incolae keviensis] maradni is akarnak az ugyanazon idézett törökök törvényszéke útján

3 bátorkodtak Túr mezőváros területéhez csatolni és csatoltani, valamint határjeleket emelni és emeltetni; 1 Pontosabban felrótta a megyei közgyűlésnek. 2 „Az idők változásával" kifejezéssel a szövegíró valószínűleg a készülőben volt Thököly felkelésre célzott. 3 Ez ügyben először a török területfelügyelőhöz (a szü basához) kellett fordulni, mert az indítvány kivitelezéséhez szükség volt az álláspontjára, illetve a török bíróság kedvező döntésének a meghozására. 273