Benedek Gyula: Túrkeve város oklevelei és iratai 1261-1703 (Documentatio Historica 8., 2004)

107. A nemzetes Oláh János jászkun tiszttartó a nagytúri lakosokat eltiltotta a túrkevei Csorba puszta mindenféle élésétől az egyesített Heves és Külső-Szolnok vármegyék törvényszéke előtt (1678. március 30.)

Amelyek miatt az említett óvásttevő és ellentmondó úr [a nemzetes Oláh János jászkun tiszttartó], hogy ne láttassék engedmény: a jelzett [Túr] mezőváros ugyanazon lakói tetteinek és cselekedeteinek a szokásos módon óvást téve ellentmondott és ellentmondva kifogást emelt, eltiltva azokat [a túriakat] a nevezett Csorba puszta és ugyanannak a területe bárminemű élésétől, az ott találandó szarvasmarháknak és aprójószágoknak az elhajtása, valamint az ugyanott találandó embereknek a fogságba ejtése [terhe alatt], az őfelsége kincstárának az elrendelése szerint

4 és az óvásttevő úr [Oláh János jászkun tiszttartó] mind a jog, mind az igazgatás útján rendíthetetlen oltalmazással, nemesi jogon - a javak érdekében - ismételten eltiltatott, bizonyságlevelet kérve"

5 Az írás bejegyzés az egyesített Heves és Külső-Szolnok vármegyék közgyűlési jegyzőkönyvébe, szabad fogalmazásban. Végig latin nyelvű. Nyomtatásban még nem jelent meg. Lelőhelye: HML Protocollum Inclytorum Comitatuum Heves et exterioris Szolnok unitorum 1675-1680. 5. (F) kötet 331-332 p, illetve OL Filmtár 3363. doboz 331-332. Emlékeztetőül: Csorba és Túrkeve egyaránt kamarai (kincstári) birtok volt - mint a Nagykunság egyik alkotó eleme - az egész 17. században, Oláh János tiszttartónak pedig - mint a kincstár képviselőjének - alapvető feladata volt a birtokok védelme. Vagyis Oláh János jászkun tiszttartó az eltiltás hiteles bizonyítása céljából bizonyságlevelet kért a vármegyétől, amit valószínűleg meg is kapott. Ezt azonban mi nem találtuk meg. 274