Benedek Gyula: Túrkeve város oklevelei és iratai 1261-1703 (Documentatio Historica 8., 2004)
58. Túrkeve az egri vár úrbéri szerződésében (1567. július)
58. Túrkeve az egri vár úrbéri szerződésében 1567. július „Az egri vár 1567-ik évben készített úrbéri szerződése: Túrkeve [Thwrkevy] Telkes jobbágyok [Colonj sessionati] van 17 Házas zsellér [iriquilini] van 7 Elhagyott telek [deserte sessiones] van 4 Szabad ember [libertinus] 1 van 1 Földbért [censustf az alábbírt módon fizettek: Szent Mihály napra minden egésztelek után fizetnek egy forintot, Szent Erzsébet ünnepére minden telek után fizetnek két dénárt, az Úr születése ünnepére bármely telek után hasonló módon [két dénárt] fizetnek, Szent György ünnepére hasonló módon [két dénárt] fizetnek; Tizedet adnak őszi terményekből, árpából, zabból, rozsból, alakorból, a bárányokból, a méhekből, a bárányok és a méhek megváltási [ára] darabonként egy dénár; Itt kihagytuk az ugyancsak az egri püspökség birtokait képező Eger, Nagytállya, Maklár, Kismaklár, Harsány, Szirák, Hejőkürt, Papi, Magyarád ésTiszahalászi hasonló összeírását, A szabad (liber vagy libertinus) a második jobbágyság születésének kezdetén, a 15-16. század fordulóján a jobbágyok, a nem nemesek örök szolgaságának ellentéteként éledt újjá a liber kategória: a Hármaskönyvben a nemes megkülönböztető jelzője. De a 16-19. században ugyancsak - az Árpád-korhoz képest más tartalommal - megjelent egy szabad jobbágycsoport is, akikkel „liber ignobilis", „szabad nemtelen" jellemző néven lehet találkozni. E csoport tagjait jóval gyakrabban szabadosként említik (libertinus). A feudális liber fogalom használata véglegesen a polgári szabadságjogok kivívásával veszítette el értelmét. Tehát az örökös jobbágyság deklarálása (1514) után azok voltak a libertinusok, akik vagy a földesúrnak tett valamilyen szolgálat vagy vele kötött megegyezés szerint pénzösszegért szabadabb jogi és adózási helyzetbe kerültek. A census: A telkes jobbágy, ezenkívül a kései, feudális kortól még a házzal bíró zsellér által a földesúrnak fizetendő pénzszolgáltatás, az úrbéres föld használata fejében. Ezért gyakran azonosították a földbérrel (terragium), néha azonban a két teher elkülönült egymástól. A. census kialakulása összekapcsolódott az egységes jobbágyság és az adóegységül szolgáló jobbágytelek kialakulásával. 150
