Benedek Gyula: Túrkeve város oklevelei és iratai 1261-1703 (Documentatio Historica 8., 2004)

58. Túrkeve az egri vár úrbéri szerződésében (1567. július)

A Túrkeddin [in Thwrkeddy] bírt malom gátjához

4 azon [Túrkeddi] helység jobbágyaival egyenlő módon tartoznak szolgálatot tenni; A Zaránd vármegyei bármely nemzetség oda [Túrkevéré] szállított és összegyűjtött tizedét kötelesek a Tiszához szállítani és összegyűjteni, Tartoznak a földesúr embereit - akiknek van a földesúr pecsétjével ellátott levele - ha azoknak szükséges lesz, kocsival szállítani; A földesúr borait árusítás céljából - évente kétszer vagy háromszor - tartoznak a saját szekerükön Egerbe szállítani és [ott] árusítani; Túrkeddin, az erdőben rendezetten, ugyanazon [Túrkeddi] helység lakóval hasonló jogon éljenek, ugyanúgy a Berettyó folyóba [influvio Berekyo]; Amennyiben a jobbágyok valamelyike lakhatás céljából ide [Túrkevéré] fog vándorolni és valamely házba be fog szállásolni, az első évben földbért nem tartozik fizetni; A vérontás [effusio sanguinis], a panasz [querela], valamint a falun kívüli fogságba ejtés egy-egy forint, a falun belüli fogságba ejtés pedig 40 dénár, a börtön 40 dénár, a nyelvváltság [emenda linguéf húsz forint. A fej- és jószágvesztés megítélése a földesúr kegyelmében van; Ezeken felül, ha a jobbágyok valamelyike akár a bíró, akár a tiszttartó tudta nélkül a Berettyó folyóban fogott halakat árusít, köteles a tiszttartónak egy forintot fizetni; l-T

1 Az irat eredeti, végig latin nyelvű. Magába foglalja még a minket érdeklő Jászság, Nagykunság és a Kiskunság hasonló összeírását is. Magyar nyelven és nyomtatásban ez a rész most jelenik meg először. Lelőhelye: OL. E-159. Kamarai Lt. Urbaria et Conscriptiones. Coscriptio Pertinentiae Arcis Agriensis. Filmtár 2201. doboz. Fasc. 1. Nr. 2. 4 Tehát a Berettyón lévő vízi malomról és nem a szárazmalomról van szó. 5 Ugyanis Zaránd vármegyében a panakotai tizedösszeíró járás az egri püspökségé volt. 6 Nyelvváltság címén az volt köteles büntetést fizetni, aki hamis panaszt emelt valaki ellen vagy nyilvánvalóan köztiszteletnek örvendő személyt hamisan vádolt. 7 Itt kihagytuk az egri püspökség birtokát képező, de az egri várhoz tartozó további települések (Tiszaörs, Tiszaörvény, Kisbuda, Füzesabony, Kápolna, Czegléd (ma Eger belterületi része), Felsőtárkány, Szentmária, Gyöngyöspüspöki, Gyöngyössolymos, Szőlőske, Sérc [Syrchi], 'Pusztaszikszó) hasonló összeírását. Az összeírás végén azoknak a településeknek a felsorolása következik, amelyek szintén hasonló rendűek voltak, de nem kaptak urbáriumot, mivel 1566-ban a tatár felégette őket. Ezek: Keresztespüspöki, Szirák, Hejcze, Sajóhídvég, Szihalom, Mezőhídvég, Sarud és Tiszanána. 151