Benedek Gyula: Túrkeve város oklevelei és iratai 1261-1703 (Documentatio Historica 8., 2004)

49. Oláh Miklós egri püspök rendelkezése a jószágigazgatóság járandóságainak a megosztásáról, többek között Túrkeve, Túrkeddi és Nacsa tekintetében (1553. március 1.)

49. Oláh Miklós egri püspök rendelkezése a jószágigazgatóság járandóságainak a megosztásáról, többek között Tűrkeve, Túrkeddi és Nacsa tekintetében is 1553. március 1. „A főtisztelendő Oláh Miklós 1 püspök úr eltökélt akarata alapján az 1553. év február hónapjában tett rendelkezés az egri püspökség javaiban a járandóságok megosztásáról; [...] 2 Túrkeve [ Thwrkewy] Adnak a tiszttartóságnak mintegy hat lovat, akik az előrebocsátott hat lóval tar­toznak mindig jó készültségben lenni. A rendes fbldbér pénzei az Úr születése, Szent Mihály és Szent Erzsébet ünnepein 3 legyenek azon tiszttartóé; A tizedek búzából, a rozsból, az árpából, a zabból, a tönkölyből, 4 a méhkasból ­együtt ugyanazoknak a megváltásával - valamint a kereszténypénzek [szintén] legye­nek a tiszttartóé; A vérontás, a kereset, a fogságba ejtés a külső telken egy-egy forint, a fogságba ejtés a belső telken 40 dénár; [egyaránt mind] legyen a tiszttartóé; A bírságdíj a tilalmas erdőben, ha valaki élő fát fog kivágni 1 forint, ha ágakat tör le 12 dénár; Ha a Berettyó folyóban valaki a bíró vagy a tiszttartó tudta nélkül halakat fogna és [azokat] eladná 1 forint a bírságdíj, amely legyen a tiszttartóé; Más bírságdíjak: úgymint a nyelvváltság, az ökrök behajtása [utáni díj] és a fejváltság-díj a főtisztelendő [püspök] úré; 1 OLÁH Miklós (Nagyszeben, 1493. január 10. -Nagyszombat, 1568, június 14.) esztergomi érsek, aki 1548 és 1553 között egri püspök volt. 2 Itt és később a hasonlóképpen jelzett helyeken az egri püspökség többi birtokának a hasonló rendelvény levelét hagytuk ki sok oldal terjedelemben. 3 Azaz december 25-én, szeptember 29-én és november 19-én. 4 Tönköly (pelyvás búza, Triticum spelta): A tönköly a pázsitfüvek családjába tartozó faj. Törté­nelem előtti nyomait Svájcban és a Rajna völgyében találták meg. Eredete helyének az Alpok vidékét tartják. Kalásza szálkás, hosszú, igen laza, éréskor jellegzetes ízekre, kalászkákra törik. A tokiászok szorosan zárják a szemet. Minősége kiváló és különleges, nagy tápértékü liszt készítésére használják. Újabban hazánkban is terjedőben van a termesztése, elsősorban állati takarmány céljaira. 130

Next

/
Oldalképek
Tartalom