Benedek Gyula: Kunszentmárton város oklevelei és fontosabb iratai 1333-1737 (Documentatio Historica 7., 2002.)

38. Telekszállás, Homokszállás és Kunszentmárton az elidegenített kun birtokok jegyzékében - 1578-1579

38. Telekszallas, Homokszallas es Kunszentmarton az elidegenített kun birtokok jegyzékében 1578-1579 „Az elidegenített kun falubirtokok felsorolása: Telekszállás [Thelekzalasa] csorbítatlan falubirtok [integra possessio]. Most pedig elhagyott a földesurak türelmetlensége és könyörtelensége miatt, amelyre a hajdani Fráter György

3 késztette a tiszttartóit. Akiknek az utódai, különösen Horváth [horwat] György úgy birtokolta, mint a sajátját. Mégis kun [falubirtok] volna, valamint a korona jószága [Peculium coronae]; Homokszállás [Homokzalassa] érintetlen és csorbítatlan falubirtokot [possessionem] hasonló módon hatalom útján Temesvári [Themeswary] Mihály birtokolja, aki Olasz [Olaz] Györgyöt alkalmazza jószágigazgatónak. Ám mégis kun [falubirtok] és az ország jószága [Peculium Regni] volna; 1 Itt Kunhegyes, Kakát és Kába (ma Túrkeve közigazgatási területén lévő külterületi lakott hely) pár soros elidegenítését hagytuk ki. 2 Pontos földrajzi helyét meghatározni nem tudjuk. 3 FRÁTER György (családi néven Utiesnic, anyja családi nevéről Martinuzzi [Kamicic (Horvátország). 1482 - Alvinc, 1551. december 17.] bíboros, horvát kisnemesi származású államférfi. Corvin János udvarában nevelkedett, majd 1504-ben Szapolyai István nádor özvegyéhez került apródnak, majd a pálos rendbe lépett. 1529-től királyi tanácsadó, 1540-től az özvegy Izabella királyné és a csecsemő János Zsigmond gyámja, egyben Erdély és a Partium kormányzója volt. Politikájának legfőbb alaptétele az volt, hogy a keleti országrészben olyan erős központi hatalmat építsen ki, amely egyenlő távolságot tart mind Bécstől, mind Konstantinápoly tói. Ezt Bécs különösen ellenezte, és miután békés eszközökkel nem tudta a célját elérni, Castaldon keresztül meggyilkoltatták. 96