Benedek Gyula: Kunszentmárton város oklevelei és fontosabb iratai 1333-1737 (Documentatio Historica 7., 2002.)
38. Telekszállás, Homokszállás és Kunszentmárton az elidegenített kun birtokok jegyzékében - 1578-1579
Kunszentmárton [Kwn zenth Marton] az egész Kunság legnagyobb falubirtoka [maxima possessio], amelyben van 97 jobbágy 4 . Birtokolja pedig [Sonnecki] Ungnád Kristóf 5 , aki is tőlük 35 [darab] hároméves vágómarhát [in triennis 35 vaccas mactabiles] foglalt le. Állítván abba egy éve a saját tiszttartóiként Gyári [Gyary] Györgyöt és Szarka [Zárka] Ferencet, 6 akinek is a közelmúlt évben 40 forintot adtak a kényszerített jobbágyok. Mindazonáltal mégis kun falubirtok volna, valamint a [korona] jószága; [...] 7 A jegyzék végig latin nyelvű, nem tudni, ki állította össze. Az iratnak a keltezése is hiányzik. A keltét mi becsültük meg egyrészt Ungnád Kristóf egri tisztségviselése, valamint a jegyzéken szintén szereplő Öcsöd 1580-ik évi adományozása alapján. A kun településeket - amelyeket a kamara még 1553-ban engedett át részben a gyulai, részben az egri váraknak- azért idegenítették el, hogy az arra érdemeseket jutalmazni tudják, ugyanakkor a szolgáltatások körülményes behajtásától megszabaduljanak. Mint az iratunkban látható, az elidegenítési folyamat 1579-ben már előrehaladott volt és a század végére a Nagykunság - mint olyan - teljesen szétzilálódott. Lelőhelye: OL E-156 Kamarai levéltár. Urbaria et Conscriptiones Fasc. 88 nr. 2. Illetve: OL Filmtár 2344. doboz. 4 Ez a szám egy igen nagy települést takar, kb. 500 lakossal. Ugyanis pl. a 20 jobbágyős falubirtok már közepes nagyságúnak számított a 16. században. 5 UNGNÁD Kristóf (II.) 1569-1576 között az egri vár főkapitánya, valamint az egyesített Heves és Külső-Szolnok vármegyék főispáni helytartója, a főispán - Radéczy István püspök - folyamatos távolléte miatt. 1578-1584 között horvát-szlavón és dalmát bán. Felesége Losonczi Anna volt, akihez Balassi Bálint is írt szerelmes verseket. A család feltehetőleg Ausztriából (Karintia) származott. 6 Szarka Ferenc biztosan egri katona volt, a Gyáry név pedig valószínűleg elírás. 7 Itt Bábocka, Öcsöd és Mesterszállás pár soros elidegenítését hagytuk ki. 8 Öcsödöt Rudolf magyar király (Bécs, 1552. július 18.-Prága, 1612. január 20.) 1580. március 18-án Rédey Pál egri katonának adományozta Tatárszállással együtt. 97
