Benedek Gyula: Kunszentmárton város oklevelei és fontosabb iratai 1333-1737 (Documentatio Historica 7., 2002.)

14. Mátyás király parancsa a budai egyház káptalanjához a nemes Margit és Klára úrnők fogságba ejtésének, az Istvánháza, Gyiger, Jenő, Sárszeg, valamint Himesd birtokrészei, továbbá az ezek után járó hitbér, jegyajándék és leánynegyed elfoglalásának a nyomozására, nemkülönben a vétkesek királyi jelenlét elé történő idézésére - 1476. november 8

leánynegyedet 7 minden pénzbeli elégtétel nélkül elfoglalták, a megnevezett Jenői Péter, valamint a Borbála nevű özvegye, továbbá a néhai Jenői János Lázár nevezetű fia minden levelét és írásos bizonyítékát maguknál visszatartották, illetve a hatalom útján jelenleg is visszatartják a megnevezett panaszos úrnők [Margit és leánya Klára] nagy kárára valamint sérelmére. Ezek miatt erősen rendelve parancsoljuk hűségteknek [a budai egyház káptalan­jának] miszerint küldjetek ki egy embert [káptalani] közhitelű bizonyságként, akinek a jelenlétében Czibakházi Pándi [Pandj de czybakhaza] Osváth vagy ugyanonnan való [Juga], vagy Őr [Ewr] Jakab, avagy Nagyrévi [de Nagh Rew] [ ] és János, netán az ugyancsak cibakházi Kopasz [Chopaz] [ ], vagy az egyaránt Nagyrévi Nemes László, akár Nemes Máté 8 , mint a [királyi] emberünk előbb tudakolja meg az igazságot az előrebocsátottakban, [majd] idézze a szóban forgó Jenői Pétert, valamint a többi fent megnevezettet a jelzett panaszos úrnők [Margit és Klára] ellenében a most következő Vízkereszt nyolcadára [7477. január 13-rá] a [királyi] személyes jelenlétünk elé, az előrebocsátottak okának a pontos tisztázása érdekében, függetlenül attól, hogy a felek között a per [esetleg] fel van függesztve. Tudatva ugyanott ugyanazokkal [a vétkesekkel], hogy ők az előbb megnevezett nyolcadon [1477. január 13-án] a személyes jelenlétünk előtt akár megjelennek, akár nem, a megjelent fél kérésére az előrebocsátottakban azt fogjuk cselekedni, ami jo­gosnak látszik. És ezek után az ilyesféle nyomozás, idézés, valamint tudósítás rendjét - az idé­zettek neveivel - a meghatározott időpontra a személyes jelenlétünknek hűségesen megírjátok. Kiadatott Budán a Szent Imre herceg ünnepe utáni legközelebbi hatodik napon [november 8-án] az Úrnak az 1476-dik évében." Az oklevél egyszerű másolat, mellette az eredetivel, amely jelenleg már teljesen használhatatlan. A másolat korát a 15-17. századra tesszük. A kihagyott helyekről nem tudni, hogy az eredetin is hiányoztak-e, vagy csupán a másoló nem tudta kibetűzni a szava­kat. Nyomtatásban még nem jelent meg. Lelőhelye: OL DF 284.277. de az ingatlant a férje kezelte. A férj halála esetén vált esedékessé a hitbérrel együtt, 1291 óta kizárólag pénzben. A rendeltetése a megözvegyült feleség egzisztenciájának a biztosítása. Azonban váltságdíj ellenében köteles volt átengedni a fi örökösnek. 7 LEANYNEGYED (lat: quarta puellaris, quartilitium): Az a birtokjog volt, amelyet a hajado­noknak és az asszonyoknak adtak ki az apai örökségi és fekvő javakból, a fiúörökösök által való pénzbeli visszaválthatás kikötése mellett (Lásd: Tripartitum I. rész, 88. cím 1. §). Ez gyakorla­tilag úgy történt, hogy az apa összes jószágát négy igazságos és egyenlő részre osztották, ezek egynegyed részének az árát közbecsü útján meghatározták, és az így kialakított pénzösszeggel kellett a fiú örökösöknek kielégíteni az összes leánytestvért (Lásd: Tripartitum I. rész. 89. cím 1. §) arányos részletekkel. Ez csak az apa halálával vált esedékessé. 8 Ezek a javaslatba hozott királyi emberek, akik közül végül is a legalkalmasabb és éppen mobilizálható lesz a tényleges végrehajtó. Mellékesen jegyezzük meg, hogy Nemes László és Nemes Máté előneve a forrásban Nagyrévi helyett tévesen Nagyrozvágyinak [de Nog rozvag] van írva. 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom