Benedek Gyula: Kunszentmárton város oklevelei és fontosabb iratai 1333-1737 (Documentatio Historica 7., 2002.)
81. Kálmán János jászjákóhalmi plébános tanúsítja, hogy az egyházlátogatás alkalmával Kunszentmárton vezetői ígéretet tettek arra, hogy a helyi plébánosnak illeték-szántóföldet fognak adni - 1734. június 6
81. Kalman János jaszjakohalmi plébános tanúsítja, hogy az egyházlátogatás alkalmával Kunszentmárton vezetői ígéretet tettek arra, hogy a helyi plébánosnak illeték-szántóföldet fognak adni 1734. június 6. „Alulírott [Kálmán János jákóhalmi plébános esperes] e sorok erejével állítom, hogy az egyházlátogatás [Canonica Visitatio'] 1 alkalmával a bíró és a tanácsosok közakarattal megígérték, hogy a helybeli plébános úr részére szántóföldet fognak kihasítani és átadni, 2 úgy és olyan mennyiségben, amint a szétosztásnál az előkelő gazdák közül egynek esni fog; Kálmán János s. k. jákóhalmi plébános Radics István bíró Radics Gergely Zsiga [Siga] András Jósa János Nagy Gergely tanácsosok" Az irat eredeti, latin nyelvű. Magyarra ifj. Dósa József fordította. Az iratot ifj. Dósa József közlése szerint az 1. számú kunszentmártoni anyakönyv egyik hátsó oldalára jegyezték. 3 Lelőhelye: DÓSA 1936. -155. p. Az irat közlése után ifj. Dósa József megjegyezte, hogy a kimérésre csak 1745-ben, a redemptio alkalmával került sor, amikor a plébánosnak 132 pózna 4 földet mértek ki. Ekkor megszűnt az évenkénti újraosztásos földközösség, és a földeket egyéni használatra a községben mindenkinek kimérték, az elidegenítési tilalom fenntartásával. Az egyházlátogatás (Canonica Visitatio) 1733. augusztus 3-án volt. A látogatásról felvett jegyzőkönyvet Csomortányi Imre fóesperes írta alá (Lásd az előző 79. számú iratot.) Az időnkénti látogatások alkalmából felmérték a plébániák állapotát és működését. Mivel évenkénti újraosztásos földközösség volt, a kihasítást évenként meg kellett ismételni, így a plébános is mindig más helyen kapott volna földet. Itt ezt nem találtuk, mert az OL Mikrofilmtárában található mikrofilmről ez lemaradt. [OL Egyházi anyakönyvek. Kunszentmárton 1. számú anyakönyve. 1719-1729. A 853. doboz.) Mi tehát az ifj. Dósa József közlését használtuk. Pózna = (máshol rúd vagy léc) távolság- és területmérő eszköz volt a Jászságban. Egy rúd területe 0,006 holdnak felelt meg. Másképpen: egy hold 160 póznát tett ki. 203
