Benedek Gyula: Öcsöd nagyközség oklevelei és fontosabb iratai 1297-1738(Documentatio Historica 6., 2001)

43. A váradi káptalan bizonyságlevele arról, hogy Bánffy Anna nemes úrnő Fehéregyháza falubirtokot - több más birtokkal együtt - eladta nemes Szentandrási Györgynek (1619. március 8.)

43. A váradi káptalan bizonyságlevele arról, hogy Bánffy Anna nemes úrnő Fehéregyháza falubirtokot - több más birtokkal együtt - eladta nemes Szentandrási Györgynek 1619. március 8. Mi a váradi egyház káptalanja [...] adjuk emlékezetül - a jelenlegi [levél] erejével tudatva - mindenkinek, akit illet, hogy egyrészről a nemzetes Borosjenői [de Boros-Jenő] Szentandrási György; másrészről a nemes Bánffy Anna úrnő, a néhai nemzetes Bánffy Pál korábbi osztályostársától Vizesi János lányától Vizesi Petronella nemes úrnőtől - a törzsökszülőktől - való lánya, most pedig a nemzetes Váradi Németi [Némethi de Varad] Mihály özvegye személyesen elébünk állva [...], ugyanaz a Bánffy Anna úrnő [...] önként és szabadon, valamint élőszóval [...] vallomást tett és beszámolt ezen a módon. Miszerint ő a súlyos és halaszthatatlan szükségleteitől szorítva [...] tehát ezen összes előrebocsátott okokra tekintettel Fehéregyháza, Gyiger

2 és Kishalásztelek

3 teljes és sértetlen falubirtokait, valamint az egyaránt Külső-Szolnok vánnegyeben lévő Szentlászló falubirtokban bírt birtokrészét [Totales et integras Possessiones suas Fejeregyhaz, Gyüghér et Kis Halásztelek ac portionem possessionariam in Possessione Szent László in Szolnok exteriőrt], amelyek mind elhagyottak [depopulatas] [...] és ugyanazt a [Bánffy] Anna úrnőt anyai ősiségi örökjogon [Haereditario Avitico Mateméf illetik, 1 Itt Bethlen Gábor 1627. június 8-án kelt átírólevele a bevezető részének 35 sorát hagytuk ki. 2 Gyiger 1950-ig Öcsöd közigazgatási területéhez tartozott, az élő Körös folyó jobb partján teljesen körül kerítve a Holt-Körös vizével. Mélyen fekvő sík terület, amelyet szántóként, de főleg legelőként hasznosítanak. Közvetlenül érintkezik Tiszaföldvár és Kungyalu területével. Az 1773-1808 közötti térképeken „Gigér" néven szerepel. 3 Kishalásztelek Halásztelek néven ma Szarvas közigazgatási területéhez tartozik száz alatti lakossal. 4 Szentlászló puszta ma Csongrád megyében Szentes határain belül van. 5 Több Arad, Csanád, Temes megyei, ugyancsak elhagyott település felsorolását hagytuk ki. 6 Az ősiség (aviticitas, illetve ius aviticum) 1351 előtt mint szokásjog, 1351 után pedig mint törvény a nemzetségen belüli öröklést biztosította, fiú utód vagy fiúsított leány utód nélküli elhalás esetén. 104