Muhoray György: A Makfalvi Dósa nemzetség Jászsági ágának válogatott levelezése és fontosabb iratai 1. 1755-1918 (Documentatio Historica 4., 2001)
Dokumentumok 1-422.
galom és kitartás mellett kivinni. Előttem annyi teendő áll, mint melyet 4 év alatt a íö\gymn(asium).ban végeztem. Délután átalában tanultam egyet mást. Azon fő akaratnak, hogy jól jőjek ki az érettségi vizsgán, most minden mást alávetek, szórakozást, henyélést; még a legtüzesebb szem szikrája is kialszik, míg szivemet föl tudná szítani. 5-8 (ig) tanulás. Este kedvenc Vörösmartymat ragadtam kezeimbe és olvastam. 8-9 ig sétáltunk. 10. Vasárnap. Siettem a mathfematikai). órára; a templomban és az exortatió alatt is a történelmet tanultam, mit odahaza ismét folytattam, midőn egyszerre csak nagy sebesen Huszár jön hozzám, a magyar gyakorlatot csináltuk meg; ezalatt kaptam (Ary) Ödöntől levelet is, melyet nagy türelmetlenséggel csak Huszár elmente után bontottam föl; nagyon jól esett szivemnek, az a dorgálás, melyet tőle, legjobb barátomtól oly igaz szavakban kaptam; ebből láttam csak igazán, mennyire szívén fekszik (Ary) Ödönnek jólétem, és mennyire akarja, hogy együtt tanulhassunk jogot. Szerettem volna annak a gyermeknek nyaka köré borulni és úgy gyengéden megköszönni praedikálását. Délután ismét a történelmet (tanultam). Ha együtt vagyunk (Jász)Apátiak, beszédeinket legtöbb érdekkel otthoni tárgyakra, a vacátióra fordítják, melynek közelte mindinkább felkölti bennem a honvágyat. (Görgey) Lajosnál 4 - 1/4 8 ig tanúltunk, a szün félórában bolondozás közt Huszár (Náthán) orromat megcsikarta. Este a rétre mentünk, s Michna fürdőjénél fekve a füvön hallgattuk a közeli „vörös torony"bani zenét (Rudi). Itthon (Reichenauer) G(usztá).val. Este a rómaiak történetét kedvvel tanultam 11 óráig. 11-én Hétfőn nem a legjobban elkészülve mentem az iskolába, mindazonáltal délelőtt jól jöttem ki. Idehaza a történelmet és a németet tanultam; a psychologiát ellenben, mivel összebeszéltem, hogy kisem tanúi semmit, mert valóban arra nézve nem is volt időnk, nem is olvastam egyszer sem át. Már egy előttem secundát 70 kapván, engem is felhítt, megvallottam őszintén, hogy nem volt időm olvasni, a többi ellenben hármunkat kivéve kitűnően felelt, s bevallák a tanárnak, hogy minden jól elismételtek; ebből nagyon kiismertem az én barátaimat és igazán megutáltam őket; barátjok miatt sajnáltak egy secundát fölvenni; hanem cserben hagyni nem resteltek. - Csak (Ary) Ödön marad az én kedves barátom; de Görgey is bebizonyította, hogy magyar, miattam ő is bevallá, hogy nem tanúit, holott olvasta. - Ezen eset egész kedvemet elvette, és így egész további délutánom rossz hangulatban folyt el. 6 ig idehaza Ausztria történelmét, (Görgey) Lajosnál pedig együtt 6 - 3 / 4 8 ig Virgilt 71 tanultam. Itthon még a családdal is beszélgettem egy kissé. Az ágyban ismét hozzáfogtam a történelem olvasásához, melyből még 3 nap múlva késznek kell lennem, mert akarom; és aztán majd a többi tárgyakkal birkózóm! Kedden 12-én mint tegnap ma is kihítt a direktor a számtanból és jól meg dirigált; de ez nem is árt nekem, még meg is köszönöm neki, hogy kínlódik velem. A tót óra alatt (Ary) Ödönnek írtam levelet, mert odahaza még arra sem maradt időm, sokáig pedig nem akarom azt a jó barátot váratni. Egy egész gyónás forma levelet írtam neki; kiöntöm előtte szivem, megvallottam hibáimat, bocsánatért, feloldozásért esdeklettem; ebből csak belátja, mily határtalan bizalomra ragad iránta szeretetem; valóban ezt a fiút epedek látni egy pár hét óta, midőn tudom, hogy a viszontlátás boldog órája mindinkább közelget egy évi hosszas és eseménydús távollét után! A délutáni órák szinte jól múltak el, ekkor tudtam meg a tanártól, hogy a mathematikából nincs secundám a feladatból csak kettőnek. Ez vigaszul szolgált! E nap mint 69 exort, exortatió (gör.) = vallási szertartás, mise 70 secunda (lat.) = elégtelen osztályzat 71 Virgil = Vergilius, Publius Maró (*Kr. e. 70-f Kr. e. 19), a rómaiak legnagyobb epikus költője 79
