Muhoray György: A Makfalvi Dósa nemzetség Jászsági ágának válogatott levelezése és fontosabb iratai 1. 1755-1918 (Documentatio Historica 4., 2001)

Dokumentumok 1-422.

S ha felkelek, még fáradtabb vagyok, Heverve töltöm az egész napot, S egész elbódulok. Mikor fogsz szűnni égető kínom? Én orvosul súlyos fájdalmimon Az ápoló vagyok. Hej ekkor érzem, hogy magam vagyok, S tehetségim mily használhatlanok, Ha nincs vezér, anyám. Imára tárul ekkor a kebel, És gondolom, hogy őrszemed közel, Ha érted esd imám! Fájdalmam szűnni kezd, és a remény Felújul minden napnak reggelén És oly mosolyogva int. Itt a tavasz, a télnek kínja száll; Én is a múlt napok fájdalminál Felejtem majd a kínt. Besztercebányán 1859 márc. 18-án (112x71 mm méretű zsebnoteszbe írva. Igen apró, vékony kézírás tintával. - Saját irattáramban.) 31. 1859. április 1 -1859. augusztus 2. Besztercebánya. Dósa Imre C* 1841-fi 940) besztercebányai naplótöredéke 1859 Április 1-én Pénteken 6 kor keltem; álmom felett töprenkedtem. Az iskolában „Kisfaludy Sándor: Gyula szerelmei"t olvastam mind a három órán át; készületlen voltam a történelemből. Délután a direktor mathematizált velem. Az iskola után komor hangulattal indultam Lajoshoz (Görgey)}

1 A fölső gereblyén

13 sétáltunk 7 ig. Este 9-ig olvastam „német beszélyeket". Egész nap átalában kedvetlen voltam, részint a visszaemlékezések, részint a jövő iránt. A mellékszobai lárma háborgatá csendesülni kezdő kedélyemet. Az est homályában szülőföldemre, és egy kis leányhoz tértek gondolatim. 2-án Szombaton

, szokott időben keltem fel. A hosszas délelőtti 4 órát olvasással rövidítettem; a történelemből hiányos ismeretemet a harmadik órában éreztem; a ne12 Görgey Lajos besztercebányai lakos, Dósa Imre osztálytársa és barátja, később kohótiszt lett Tajován. (Szlovákia, Zólyom vm., Besztercebányai j.) 13 gereblye = még e század elején is használatos volt a Garam egy-egy keskenyebb medre fölöttt vízszintesen áthidaló faalkotmányra függőlegesen és elég sürün elhelyezett karók sokasága (szlovákul hrable), amely fölfogta az erdőkben kivágott és a folyón leúsztatott fatörzseket. 56