Muhoray György: A Makfalvi Dósa nemzetség Jászsági ágának válogatott levelezése és fontosabb iratai 1. 1755-1918 (Documentatio Historica 4., 2001)
Dokumentumok 1-422.
tetni, mert kell nekem a pénz a párisi kiállításra. Dehát nem kellett onnan a pénz és mégis szerencsésen eljutottam Parisba, sőt (Dósa) Kálmán fiamat is magammal vittem. Megengedik azonban, hogy elmondjam nagyjában az utazást is. Biz az nem olyan könnyű dolog lenne, ha az ember egyedül a maga eszibe bízva indulna neki annak a nagy útnak, oda is 2000 vissza is 2000 kilométer. Sok vasút, sok ország, különféle szokások, pénzek használata esik közbe s az embert, ha nincs elég tapasztalata hozzá, sok kár érheti. Hanem annak már kitalálták a módját, hogy az ember bárhova is szárazon, tengeren lehető biztosan és kényelmesen eljuthasson. E párisi kiállításra ugyan sok utaztató vállalat volt, magán emberek, társaságok. Olvashatták, csábító ígéretekkel kecsegtették az embereket, bankárok is. De mi ezek helyett a gomba módra s gyors nyerészkedésre keletkezett vállalatok helyett egy régi kipróbált hitelű céget kerestünk föl. Van erre egy nagy vállalat, úgy hívják Cook és t(ár)sa. utazó vállalata. Ezt valami Cook Tamás 18 alapította 1848-ban. Eleinte csak Angol, később Francziaországra és mégkésőbb az egész világra kiterjesztette azt. Minden nagyobb városban van irodája, Budapesten is. Elmentünk oda, megmondtam a szándékomat, kaptam vasúti jegyeket egy kis könyvbe kötve és más jegyeket is, melyek a párisi vendéglőben lakás és élelmezésre érvényesek, s olyan jegyeket is, melyek Parisban s akörül való kirándulásokra jogosítottak. El lévén így készülve szépen kiválasztottuk magunknak azt a vonatot, amelyen legczélszerűbb-nek tartottuk magunkra nézve az utazást. Beültünk egyenest a vasúti kocsiba s mikor a kalauz a jegye kérte, egyszerűen felmutattuk kis úti könyvünket melynek csak a táblája maradt meg, azt emlékül eltettem -, abból ő kitépte azon vonalra szóló jegyet, ahol ki akartunk szállni. Első nap délutánján Bécsben szálltunk ki és átvitettük magunkat egy bérkocsin a nyugati pályaudvarba, ahonnan később nyugat felé Parisba indulandók voltunk. Az átrándulást bérkocsin csak azért említem meg, mert azon a kocsin egy készüléket láttam (taxaméter), mely egy óraműféle a kocsis ülése mellett, belülről az utas által is látható. Ez összeköttetésben van a kocsi kerekével és megálláskor megmutatja, pontosan mennyi utat tett meg az ember, amiből aztán a vitelbér könnyen kiszámítható. Bécsben, hol (Dósa) Kálmán fiam először volt, elkezdtük rendben s időnkhöz mérten a várost bejárni. Legelőször is az u. n. Ringre 188 siettünk, mely széles, nagy fás út, s körülveszi köralakban a régi belvárost. Ez a Ring a régi város körüli falak helyéből s az amellett elterülő szabad (gyakorló) térből keletkezett, s mivel újabb keletű, igen szép palotákkal és remek középületekkel van beépítve. Ezek között sok főherczegnek is van palotája, akik elfelejtik hogy az uralkodó családnak fele birtoka Magyarországon van, s ennek is van egy szép fővárosa Budapest, amit szintén nem ártana nekik is díszíteni. No de majd talán mi ránk kerül még a sor! Ezen a Ringen van a régi Burg és az uralkodóház palotája. Neki indultunk ennek is, keresztül mentünk rajta, szép, de fekvése a budapestinek különb. Hát az eltagadhatatlan, hogy Bécsnek igen sok jeles szép épülete, gazdag intézetei vannak, csak egy nagy hibája van és volt mindig, hogy nekünk, magyaroknak sohasem volt jó barátja és különös véletlen, hogy azóta még kevésbbé, mióta a magyar királyok ott laknak. 187 Thomas Cook (Melbourne, 1808 - Melbourne, 1892). Ő alapította Angliában az első utazási irodát, amelyet társasutazások szervezésével nyitottak meg. 188 Jelentése: gyűrű, körgyűrű, körút. Nevét alakjáról kapta. 253
