Bagi Gábor: Gorove László 1780-1839. Szolnok város első történetírója - Szolnoki arcképcsarnok 4. (Szolnok, 2016)
Tudományos Gyűjtemény, 1820. X. füzet
*) Georg: Pray: Epistolae Procerum Hung: Par; II. in epist; 142. 143. 144.l0 ' **) Tisza-Kürthön 1818-ik esztendőben olvastam régi leveleket, melyeknek értelmek szerént a ’ Tisza Kürthiek a ’ Gyulai, és nem a ’ Szolnoki Bassától függőitek, és vették a ’ durva parantsolatokat, noha Kürth nem fsak külső Szolnok Vármegyében feküdt: hanem a ’ Szolnoki várhoz sokkal közelebb esett mint a ’ Gyulaihoz. Hihető, hogy Szolnok Vármegyének alsó része Gyulára adózott, és a’ szükséges munkákat is ott töltötte le.-(40)katonaság megtudván a’ széljel kóborló Szolnoki Máhomedanus Kémeknek lest vetett. - Nem volt foganat nélkül a’ váratlan megtámadás, mert a’ Szolnoki Törökök nem tsak széljel verettettek, hanem a’ magyar Katonák még 300 Török fejet is vittek viszsza magokkal Egerbe. - Legelőször bomlott fel a’ várbéli tsendesség 1566-ik esztendőben, a’ midőn II. Solimán Török Tsászárnak Sziget váránál történt halála utánn a’ vélle táborozó, és szövettséges Tatárok, mint vezér nélkül maradott, egyebaránt is a’ ragadozáshoz szokott vad népek a Tiszának mind a’ két oldalán elszéledvén, ‘s néhány ezeren Szolnoknál költözvén által a’ Tiszán, annak vidékét félelemmel töltötték be. - Eger, Kassa, Ungvár, és Mura között majd minden helyek felgyújtattattak és öszve rontattattak. A’ lakósok vagy felkontzoltattak, vagy szíjjakra fűzve rabságba hurtzoltattak. Lehetetlen volt akkoriban külső Szolnok Vármegyének, a’ mellyben ezen haramiáskodó Tatár tsordák megfordultak a’ veszélyt elkerülni.*) Végre az Erdélyi Fejedelem Zápolya ‘Sigmond az alföldnek pusztulását tovább száraz szemekkel nem nézhetvén, noha tsak nyóltz ezer főből állana serege, még is a’ tízen öt ezerre menő Tatároknak ragadozó, rendetlen tsoportjait Szabolts Vármegyében nem meszsze Debretzentől Uj-városnál megtámadta, és széljel verte. A’ nyakra főre sza*) Ezen Solimán Tatárjai majd annyi pusztítást tettek a ' 10 Epistolae procerum regni Hungáriáé. I—III. Viennae, 1805. II. kötet a levelek sorszámaival. 74 GßTÖ
