Bagi Gábor: Gorove László 1780-1839. Szolnok város első történetírója - Szolnoki arcképcsarnok 4. (Szolnok, 2016)

Tudományos Gyűjtemény, 1820. X. füzet

Hazában mint a ’ 4-ik Béla alatt dühösködők, tsak ezen másodszori dúlás annyival siralmasabb, hogy a* pusztákká vált helyek mái napig se telepesíttettek meg. 'A ’ külső Szolnok Vármegyei (melly most Hevess Vármegyének Tiszai járását teszi) puszták az előtt faluk voltak. — Pálma Ferentz (in notit. rer. Hricarum tomo 3-o folio 117),11 ezt jegyzi meg fontos rövidséggel e ’ történetről: „Jacturam cumulavit Tartarorum rabies, qui vastata, direptaque crudeliter Hungária, nec ab ipsius Joannis (Sigismundi) Transilvani ditionibus furorem cohibuerunt.-(41 )ladó Tatárok az Uj városi mezőkön hagyták nem tsak tegzeiket, és nyilaikat, hanem minden addig öszve halmozott prédájokat, sőt Zápolya a győzedelmével sok ezer Keresztény rabokat is megszabadított, kiknek számát Katona István Hazai írónk kilentzven ezerre teszi.

1569-ik Esztendőben Brutus utánn12 Bethlen Farkas eggy borzasztó történetet hoz elé. Eggy Szilágysági születésű ámító, és nyughatatlankodó ember Karátsony György (oláhúl Kretsun Giorgi) nevezetű; de a’ ki nem tsak barna ábrázatja miatt; hanem a’ háta hoszszában lévő két újnyi széles fekete vonásról fekete embernek hívattatott közönségesen; a’ nép előtt pedig mind rendkívül való erőssége miatt (mert a’ patkót tettzése szerént hajtogatta, és egyenesítette), mind a’ parasztoknak tettzö mézes beszédjéért, de főképpen vallásbéli buzgólkodásáért igen kedves vala a’ Törökök ellen feltámadott, azt prédikálván az embereknek, hogy a’ pogányok hatalma megrontására az Isten őtet választotta légyen eszközül, sőt éles nyelvével annyira feltudta a’ népet buzdítani, hogy ez az ő vezérkedése alatt maga költségén katonáskodna, ‘s élelmet

11 Notitia rerum hungaricarum ab origine ad nostram usque aetatem. Tymaviae, 1770. Három kötet, genealógiai táblával. A 2. bővített és javított kiadás ugyanott, 1775. Két genealógai táblával. A 3. javított és bővített kiadás. Pestini, 1785.

12 Brutus János Mihály magyar királyi történetíró Magyar Históriája 1490-1552, a m. k. egyetemi könyvtár eredeti latin kéziratából a szerző életével közli Toldy Ferencz. I—II. Budapest, 1863-1867. Gorove feltehetően a Pray György hagyaték kéziratát használta.

0^9 75 Q