Bagi Gábor: Gorove László 1780-1839. Szolnok város első történetírója - Szolnoki arcképcsarnok 4. (Szolnok, 2016)

Tudományos Gyűjtemény, 1820. IX. füzet

Királynak nevetlen írója5 le-irja) a’ víznek folyása utánn fel felé törekedett, és igy foglalta-el nem tsak a’ mái Jász földet; hanem mind azon Zagyva parti helyeket-is egész a’ Mátra hegyéig, mellyek most Hevess Vármegyében feküsznek.6 Nevezetesen Pasztuhnál (most Pásztó mező város) meg állapodott a’ Fejedelem, és pihenést tartott.

A’ Szolnoki erősség Árpád telepedésének és terjedésének mintegy közép pontja volt innen a’ Tiszán, a’ honnan ő a’ folyó árkán innen is mellett indúlt-ki Kristus Urunk születése utánn 893-ik7 esztendőben az ellene nagy haddal jövő Bolgár Fejedelem Zalán (vagy Szalánul) ellenn, a" kit Olpárnál (most Alpár)8 szerentsésen meg győzvén a’ Tisza, és Duna között fekvő tartományt magáévá tette, b)

b) Ezen esztendő számban mind Pray György in annalibus, Regni Hung;9 mind Dugonits András Etelkája10 l-ö Könyvének első jegyzéseben, mind más történet Írók meg eggyeznek, valamint abban is, hogy a ’ Tisza, és Duna közt való tartományt, és igy Szolnokot is Árpád előtt Labas Simon Bolgár Ország ’ Királya bírta, a ’ ki azt a ’ maga atya fijának Zalannak kormányozására bízta, és a ’ kinek népét a ’ szövettséges Görögökkel eggyütt a ’ vitéz Magyarok Alpárnál majd eggy lábig a ’ Tiszába vesztették és Zalánt magát

5 Anonymus.

6 Anonymusnak a honfoglalás menetéről, harcairól szóló tudósításai - mint ahogy a Kárpát-medencei uralmi viszonyok általa rajzolt képe - történeti fikciónak tekinthetők.

7 Napjainkban a honfoglalás kezdetét 895-re teszi a magyar történettudomány.

8 Zalán története költött, míg a tiszaalpári bronzkori várat csak a XII. században kezdték a magyarok használni. Annyi viszont elképzelhető, hogy Anonymus a Délvidéken fekvő Bácsalpárral keverte össze Tiszaalpárt, amelynek sáncait esetleg valóban használták a legfeljebb az Alföld déli részén jelen lévő bolgárok a IX. században. Makkay János: Avarus, hringus, Salanus. Tudósok költötte talányok Erik lovag 795-ös rablóhadjáratától Alpár homokjáig. Budapest, 1996. 41-61.

9 Annales regum Hungáriáé ab anno Christi CMXCVII ad annum

MDLXIV. Deducti ac maximam partem ex scriptoribus coaevis, diplomatibus, tabulis publicis et id genus litterariis instrumentis congesti. I-V. Vindobonae, 1763-1764., 1766-1767., 1770.

10 Etelka, egy igen ritka magyar kis-asszony Világas-Váratt, Árpád és Zoltán fejedelmink ideikben. Pozsony, Kassa, 1788.1. kötet 1. jegyzet.

C3^£> 39 &27D