Bagi Gábor: Gorove László 1780-1839. Szolnok város első történetírója - Szolnoki arcképcsarnok 4. (Szolnok, 2016)
Tudományos Gyűjtemény, 1820. IX. füzet
emlékezéssel utazik el eggy hely mellett, a’ melly valaha sok jeles történeteknek kebele, sok tüzes vitézeknek menedéke, és több derék hazafitársainknak temetője vala. A’ leg régiebb történetek közönségesen a’ felejdékenységnek mohos szőnyege alá rejlettettek-el. Igen kevés az, a’ mit a’ szorgalomnak feljegyző kezei számunkra az óságból fentarthattak. Szolnokra nézve elég légyen azt állítani, bogy a’ Zagyva vizének a’ Tiszába való ömlésénél Asiából ki jött Magyarok meg állapodván, azon a’ helyen, a’ hói ma Szolnok áll némű némü erősséget álítottak.3 Erre őket nem tsak a’ helynek térsége, és kiessége, vagy a’ vidéknek termékenysége, hanem leginkább a’két folyók öszve szakadása által formait oltalom szeglet, a’ melly főképpen árvizek idején a’ ki-öntések által több mértföldekig bejárható, ösztönözhette, a) a) Istvánffi Miklós (Historiarum libró 16. o ad annum 1549)4 így ir: „ Munitionem autem, quam duo confluentes fluvii (Tibiscus nempe et Zagyva) cingebant eodem in loco erigi placuit, quo ante multa saecula septemviri Hungarorum Progenitores e Schythia a ’ Septemtrione in Pannoniam migrantes eam latissima in planitie condiderant" - Ugyan ez ismétittetik libro 17.0 ad annum 1552. - Továb ha Decsy Sámuel Osmánográphiájának 3-ik részébenn a 402-ik lapon ezeket olvashatni: „Szolnok igen regi város, a’ mint a’ régi Históriákból ki-tanúlhattam, és még a’ 9-ik században északi Scithyából kijött 7 magyar Kapitányok állal építtetett.-(5)A’ jövevény Magyarok nem ösmérvén az el foglalandó tartományt a’ nevezetesebb vizeknek folyását mint kalauzokat tekintették, ‘s attól nem örömest távoztak meszsze, mellyhez képest a’ Maramaroson, és Ugotsán keresztül leg inkább a’ Tisza árka utánn jöttek beljebb beljebb. El-érvén a’ Zagyvát Szolnoknál eggy osztály Árpád vezérlése alatt (a’ mint Béla 3 Nem elképzelhetetlen, hogy a honfoglalók a szolnoki vár helyén rézvagy bronzkori földvár romjait találták meg, ez azonban régészetileg nem bizonyított és feltehetően már nem is bizonyítható. 4 Historiarum de rebus Ungaricis libri XXXIV. Coloniae Agrippinae, MDCXXII. (Ugyanott 1685., 1724.) A mű 16. és 17. könyvére hivatkozik Gorove. 0^*9 38
