Bagi Gábor: Gorove László 1780-1839. Szolnok város első történetírója - Szolnoki arcképcsarnok 4. (Szolnok, 2016)
Bagi Gábor: Az akadémiai tudományosság első Jász-Nagykun-Szolnok megyei alakja: gattájai Gorove László (1780 - 1839) élete és munkássága
kák, útleírások, pénzérmék stb.) egészének összegyűjtésével és kritikai szemlélettel közeledett témájához, ám a XVI-XVII. század szinte minden magyar történeti összefoglalása még egyfajta irodalmias-retorikus kortörténetnek minősült, amelyet a humanizmus szelleme hatott át. Újat csak a nagyszombati egyetem létrehozásával nálunk is megerősödő jezsuita forrásgyűjtő iskola hozott, amelynek kutatói módszereit aztán számos református történetíró is átvette. Ennek első jelentős hazai képviselője Hevenesi Gábor (1656-1715) volt, míg a csúcspontot alighanem Kaprinai István (1715-1786) munkássága jelentette. Követőik hatalmas sorozatokban adták ki saját egyházuk történeti dokumentumait, de nekik köszönhető történelmünk forrásainak első összegyűjtése és megjelentetése is.46 A grandiózus méretű adatgyűjtés elsőként az ugyancsak jezsuita Timon Sámuelnél (1675-1736) változott át igazi történetírássá, míg annak kritikaivá, tudományossá tétele az elfeledett szlovák Kollár Adám Ferenc (1718-1783), döntően viszont az iskolateremtőnek tekinthető Pray György (1723-1801) nevéhez fűződött.47 Ekkoriban dolgozták ki a magyar történelem segédtudományainak (oklevéltan, pecséttan, címertan stb.) rendszerét, és készítették el az első tudományos igényű (lábjegyzetekkel ellátott), sokkötetes nemzeti történelmi feldolgozásokat. Ezek azonban még csak nehezen követhető, filozófiai gondolat nélküli, bár rendkívül értékes adathalmazok voltak. Szemléletük egyoldalúan politikatörténet centrikus maradt, nem foglalkoztak mélyebben a művelődés, a társadalom, a gazdaság viszonyaival, a haladás ügyével, de a szociális kérdésekkel sem. Ez az iskola jellemezte a századfordulón Pray, valamint számos tanítványa, így a híres és termékeny Katona István (1732-1811) munkásságát is.48 A jelentkező felvilágosodás eszméit leginkább a szepességi szász Johann 46 Gunst Péter: A magyar történetírás története. Csokonai História Könyvek. Debrecen, 1995. 101-111.; Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19-20. században — nemzetközi kitekintéssel. Osiris Kiadó, Budapest, 2011. 30^45.; Erős Vilmos: Modem historiográfia. Az újkori történetírás egy története. Ráció Kiadó, Budapest, 2015.69-83. 47 Munkásságára lásd Romsics Ignác idézett műve 595-596. 48 Munkásságára lásd Romsics Ignác idézett műve 586-587. e®0 20 Ç/Z7Q
