Bagi Gábor: Gorove László 1780-1839. Szolnok város első történetírója - Szolnoki arcképcsarnok 4. (Szolnok, 2016)
Bagi Gábor: Az akadémiai tudományosság első Jász-Nagykun-Szolnok megyei alakja: gattájai Gorove László (1780 - 1839) élete és munkássága
Christian Engel (1770-1814) és Fessier Ignác Aurél (1756-1839) képviselték.49 50 A századfordulóra már megjelentek, majd fokozatosan erősödtek a történeti képzés és kutatás intézményeinek első csírái is. így a Pestre került nagyszombati egyetem mellett 1767-ben jött létre az Országos Levéltár elődjének tekinthető Archivum Regnicolare, kialakult számos könyvtár (az Egyetemi és a Széchényi Könyvtár, több egyházi gyűjtemény), valamint megindult több folyóirat. Számos kísérlet történt e kezdemények átfogóbb, országos rendszerré bővítésére is, ami azonban majd csak 1830 után hozott számottevő eredményeket. A nagyobb történeti gyűjtemények kialakítása megtörtént ugyan, ám bővítésük még hosszabb időt igényelt, csakúgy mint a szakszerű történészképzés elindítása. Mindez a korszak minden történeti, helytörténeti kutatójának a lehetőségeit is alapvetően befolyásolta.''" Gorove Szolnokról írott dolgozatai a korszak egyik első helytörténeti összefoglalásaként értékelhetők. E koraiság magyarázza, hogy ezekben megfigyelhető a hazai történetírás minden eredménye és egyben hiányossága is. A szerző ismeretei már a nyelvészet, az oklevéltan, néprajz stb. számos területére kiterjedtek, ugyanakkor még nagyok a hiányok is. Gorove gondosan elkerülte az adódó kritikus kérdéseket. Főképp a Habsburgok bírálatától tekintett el, ami különösen a kuruc mozgalmak kapcsán szembetűnő. Ugyancsak a kor általános nézetét tükrözik a Dózsa-féle parasztháború kapcsán elmondottak. Még Szolnok 1711 utáni történetének bemutatása is alapvetően a járványokra, tűzvészekre, elemi csapásokra korlátozódik, sőt gazdaság- és társadalomtörténeti részek, statisztikai adatok is csak igen kis helyet kaptak nála. Végeredményben tehát Gorove Szolnok-története a polgári átalakulásért 1832-től az országgyűléseken meginduló nyílt harc előestéjének hazai történetírását, illetve annak általános viszonyait tükrözik. 49 * 49 Gunst Péter idézett műve 112-122.; Romsics Ignác idézett müve 30^15. 50 Erős Vilmos idézett műve 69-83. 0^9 21
