Bagi Gábor: Gorove László 1780-1839. Szolnok város első történetírója - Szolnoki arcképcsarnok 4. (Szolnok, 2016)

Bagi Gábor: Az akadémiai tudományosság első Jász-Nagykun-Szolnok megyei alakja: gattájai Gorove László (1780 - 1839) élete és munkássága

fokozatos megerősödésében, fellendülésében mégis komoly szerepet játszottak.

Legkorábbi munkája, A ’ Jegyesek Carthágóban vagy A ’ nagy Scipio vitézi története hosszú, történeti jegyzetekkel vegyített, prózai elbeszéléssel egybefüzött, párbeszédekbe szedett, műfajilag is igen sajátos, átmeneti történet. Saját mentségéül a szerző is csak annyit jegyzett meg, hogy „midőn ezt írom, tsak húszoneggy esztendős vagyok”.

Az utókor szerint a munkát az teszi érdekessé, hogy Gorove Dugonics „leghívebb tanítványa, másrészt hogy az igazi történelmi regény”. Hőse Scipio Maior, a híres római hadvezér, míg cselekménye Új-Kartágó (a mai spanyolországi Cartagena) városában játszódik i. e. 209-ben, a második római-karthágói háború idején. A cselekmény háttereként Scipionak a város elfoglalásáért Magóval, Hannibal öccsével vívott küzdelme szolgál, míg a mű tárgya a római hős szerelme a város urának húga iránt. Scipio a lányt a nejévé akarja tenni, de mikor meggyőződik arról, hogy az mást szeret, nagylelkűen lemond szerencsés vetélytársa javára. A szerző vázlatos korrajza teljesen légből kapott és a konkrét események is kizárólag a képzeleten alapulnak. A mű nem több, mint a korszak hősi, heroikus regényei, ahol a szétomló cselekményt kizárólag csak a keretként használt történeti jelleg tartja össze.

A szerző ugyan pszichológiai alapon igyekezett felépíteni a cselekményt, és szerette volna hősei tetteit a lelki alkatukból levezetni, ám túlságosan is egyszerű, illetve leegyszerűsített sablonokkal élt. így durva intrikák, naiv, képtelen fordulatok és teljesen váratlan lelki átalakulások követik egymást, mégpedig mélyebb lélektani megokolások nélkül. Anyagát Gorove teljesen Dugonics mintájára öntötte formába. A mű több darabra, ezek pedig kisebb „czikkekre ” vannak osztva, sőt még ez utóbbiak címei is ott vannak az egyes részek elején. Az elbeszélést csaknem teljesen a párbeszédek pótolják, éppúgy, sőt még talán fokozottabb mértékben, mint Dugonics munkáiban.

Gorove műve valószínűleg nem más, mint egy régi iskoladrámának19 a regénnyé történt átírása. Talán csak a történet szerelmi

19 Diákok által eleinte latin, majd nemzeti nyelven előadott - többnyire nevelő célzatú - színmű, amelynek szerzője rendszerint egy tanár volt. E műfaj hazánkban a XVI-tól a XIX. század elejéig virágzott.

11 G£7D