Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Dr. Balogh Béla 1890-1947 - Egy tudós tanár életútja (Szolnoki arcképcsarnok II., 2004)

Az antropológus (Balogh (Béla (Farkas L. Gyula)

G^aö Q GŐTÖ Továbbra sem marad azonban hűtlen tanári hivatásához, amit jelez a szolnoki gimnázium évkönyvében megjelent A nevelés biológiai alapjai című munkája.

10 A harmincas évek végén két jelentős közleménye látott napvilágot. Egyikben a magyarság rasszbeli összetételével foglalkozott, másikban 742 debreceni egyetemi hallgató antropológiai vizsgálatáról számolt be. 1943-44-ben közölt cikkeiben is a magyarság embertani összetételét taglalta. 1943-ban megkezdte a Bartucz Lajos által Szegeden alapított Alföldi Tudományos Intézet megbízásából és anyagi támogatásával a Kunság nagyarányú antropológiai felvételezését. Kunhegyesen, Kunmadarason, Kisújszálláson és Karcagon 1622 kun férfit és nőt mért meg, és fényképfelvételeket készített róluk. Eredményeit azonban már nem tudta közölni, azokat Bartucz ismertette. 1947-ben a debreceni egyetemen címzetes nyilvános rendkívüli tanárnak nevezték ki. Korábbi értékes tudományos munkásságának és tudásának elismeréséül az egyetem őt jelölte meg a szervezés alatt levő embertani tanszék vezetőjéül. Szép reményekre jogosító eredményei azonban már nem realizálódhattak. Bélfekélyének szerencsés meggyógyulása után, amikor tele volt tervekkel, újból intenzív munkához látott, 1947. december 3-án éjjel bekövetkezett agyvérzése azonban véget vetett életének. Balogh Béla mint középiskolai tanár nagy szeretettel és odaadással foglalkozott tanítványaival. Világos és vonzó előadásaival sok hívet szerzett a természettudományoknak, s állandóan sürgette a középiskolai természetrajzi és embertani oktatás reformját. Sokoldalú tudományos és tudományt népszerűsítő munkásságával érdemelte ki, hogy a Debrecenben megalakuló Embertani tanszék vezetője legyen, és megteremtse hazánkban az embertan egy újabb központját. Halála után később létrejött a debreceni Embertani tanszék, annak sorsa azonban hasonlóan tragikusan alakult, s korán megszűnt önállósága. Nehéz körvonalazni, de sejteni lehet, hogy ha Balogh Bélának sikerült volna tervét megvalósítani, alkotó munkáját tovább folytatni, ma gazdagabbak lennénk egy hazai egyetemi embertani tanszékkel. Örömmel üdvözölhetjük, hogy ennek a kiváló és méltatlanul kevéssé ismertetett tanáregyéniségnek az emlékét a szolnoki Damjanich Múzeum ápolja és megőrzi. Dr. Farkas L. Gyula ny. egyetemi tanár 10 Balogh Béla: A nevelés biológiai alapjai. In: A Szolnoki M. Kir. Áll. Verseghy Ferenc Gimnázium 1937-38. tanévi értesítőjéből. Szolnok, 1938. 6-18. p. 0^0 79 Q£fö