Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Hild Viktor 1855-1929 - Egy tudós portréja (Szolnoki arcképcsarnok I., 1998)

Hild Viktor (Kaposvári Gyula)

QŐ7Ö • (?&ö tűnik, hogy egész könyveket le kellett magának másolnia - egy középkori barát szívósságával és türelmével, hogy használni tudja. S volt türelme hozzá, egyedül végezte a századforduló nagyformátumú egyéniségeihez hasonlóan széleskörű és alapos kutatásait, ami manapság egy-egy intézmény feladata. Hild Viktor tevékenységéről szóló tanulmányt zárjuk levéltárosi kutatásaival - idézve leánya, Hild Elza biográfiai feljegyzését: „... A világháború tragikus vége, a forradalom és a kommün izgalmai megtörik a 60-on felüljáró férfi életerejét. Későbbi szívgyengeségének első tünetei ekkor már jelentkeznek. Mégis, mikor 1920-ban a vármegye levéltárosi állása megüresedik, tudományos készültsége, szakképzettsége, előző levéltár-rendezési munkássága, mely mindenütt osztatlan elismeréssel találkozott, szinte predesztinálják őt erre a helyre. Ez hányt-vetett életének végső állomása. 1922-ben anyja meghal és a tekintélyes Pethesvagyon egy töredékét Hild Viktor örökli. A súlyos kenyérgondok, melyek egész életén végigkísérték, többé nem tartják lekötve energiáit. Most osztatlanul tudományos munkásságának élhetne, ha nem volna akkor már 67 éves. " 'Kiíd"Viktor, a szoCnoki múzeum afapjaina^íera^ója A múzeumi munka Szolnokon a Művésztelepen 1902-től képzőművészeti gyűjtemény alapjainak lerakásával kezdődött. 1904 szeptemberében pedig a Művésztelep tárlatát megtekintő közoktatási miniszterrel Hild Viktor ismertette meg „... a tószegi őstelep fontosságát és világhírűségét, kérve, hogy tárcája terhére a 4 holdnyi területet vegye meg ..., a vármegye annak tudományos kiaknázásáról gondoskodni fog, s ezzel egy szolnoki múzeum alapját megveti...". Addig ezt a feladatot Hild Viktor országos hírű régészeti, őslénytani, numizmatikai magángyűjteménye pótolta, amely az Arany János utcai székelykapus házában volt megtekinthető. Móra Ferenc is többször felkereste Hild Viktort, hogy az értékes régészeti anyagot újra láthassa, és beszéljen az újonnan kiásott leletekről. Hild Viktor 1929-ben történt halála után róla úgy emlékezett: „... Nekem is van halottam a szolnoki temetőben: az édesanyám. Ha őt meglátogatom, felkeresem az én kedves barátom sírját, hogy megsimogassam fejfáját." 1932 nyarán az Országos Magyar Iparművészeti Társulat Szolnokon a városi színházban felolvasó ülést rendezett, melynek keretében dr. Czakó Elemér államtitkár, az Iparművészeti Társulat elnöke rendkívül érdekes előadást tartott a muzeális problémákról. Maga is szolnoki születésű lévén behatóan foglalkozott a Szolnokon létesítendő múzeum ügyével is. A múzeumok kialakulásának és fejlődésének kérdését először történeti Q27D 14 G^SÖ