Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - Supplementum 1. - Sár-hegy tanulmányok (1985)

Pozder, M.: A Sár-hegy és szőlői

kitett 144 akót.

41 1840-ben a dézsmás szolok száma 1£'8. Ebből Öreg-Farkasmály 64, Rókatükör 19, Kapcaszáritó 8, Gálya 84, Liliom 22-ve részel.42 1840-re készült el a "Német-város" tizenhárom pincéje. Nevüket a tulajdonosok német családneve után kapták. A három "város" egyes pincéihez a század második felében aztán emeletes présházakat építettek. Néhánynak eredetileg is volt emeletes, vagy » földszintes, a terephez alkalmazkodó borháza. Az egyszerű barokkos és klasszicista présházakból, kertilak szerű romantikus és eklektikus épületekből változatos, festői együttes alakult ki. 43 1849 szomorú nevezetessége, hogy az osztrák "katonaság egy része jó szaglással birván, kiment a farkasmályi pinczékhez... ", feltörték azokat és a borokban igen nagy kárt tettek. 44 1854-ben a Gazdasági Lapok-ban jelent meg irás a gyöngyösvidéki szőlőművelésről. Ebből tudjuk meg, hogy a Sárhegy oldalán fehér, alatta levő övezetben, a Plága és Alsószurdok dűlőkben vörös, majd az azt követő laposabb részeken ismét fehér szolok voltak. 45 A legnépesebb mulatságokat és vig szüreteket rendesen Farkasmályott tartották, főleg az 1850-1860-as években. Egy ilyen szüreti mulatságot 1855-ben "Pincedal" cim alatt meg is énekelte SPETYKO GÁSPÁR, hires gyöngyösi költó'. 46 A városi bevételek jegyzékében 1856-1861 között a Farkasmályi szőló'k évi 81 ezüstforint 30 krajcártól a 122 ezüstforint 50 krajcárig terjedő összeggel szerepeltek. 4« 1863-ban dr. HORNER (VEZEKÉNYI) ISTVÁN ezt irta a gyöngyösiekről: "a szőlőművelést oly szenvedéllyel gyakorolják, hogy már nemcsak majd minden szomszéd határbeli szőlők a gyöngyösiek birtokában vannak, hanem kész volna a gyöngyösi ember minden vetőföldet kiirtani, azt drága áron megvásárolni és ott magának szőlőt ültetni. "4° Az 1866-ban a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Egerben tartott XIII. nagygyűlése alkalmából készült monográfia igy emliti meg a gyöngyösi szőlőtermesztést: "Itt is sok a szőlőhegy, melyeket a lakosság a legszorgalmasabban mivel, de a gyöngyösi bor nem kaphatott hirre s a jobbfajta borai, melyek Visonta határa mellett termének visontai név alatt szerepelnek a forgalomban. "49 Ezek a visontai borok bizony a Sárhegyen teremtek! Továbbiakban megállapítja, hogy Gyöngyösön főleg vörös bort termelnek, melyet a , fekete kadarka szőlőfaj szolgáltat, s ezt a szőlőt Gyöngyösön török szőlőnek nevezik. "" A leirás hangsúlyozza, hogy a szőlősorok közötti területeket babtermelésre használják ki. Nagy mennyiségben és igen jó fajta, Ízletes babot termelnek, s a gyöngyösi szőlősgazdának jövedelmét igencsak szaporítja ez a köztesbab. " Sok félholdas, egyholdas kis szőlőparcella volt, amit 6-8 éves munkával telepitettek. Igen embernyuzó kézi munkával. Feltörték még magát a kősziklát is, mert minden falusi kisember előtt ott lebegett a vágy, hogy egy kis szőlőterületen meg tudjon kapaszkodni. A Sárhegy felső részei ennek beszédes tanúi ma már, kopár elhagyatottságukban. 51a Az emiitett buzgalom ellenére egyre korszerűtlenebbé vált ez a szőlőkultúra, s többek között maga az előbb emiitett köztestermelés is a szőlők hozamát, a borok minőségét rontotta. Az uralkodó szőlőfajta, a kadarka mellett főbb fajták voltak még a rizling, a juhfark, a furmint, a bakator. 52 KÁPLÁNY JÓZSEF 1872-ben a következő gyöngyösi szőlőfajták népi neveit sorolja fel: rebeda, porcsiny, tök- vagy szilvaszőllő, kecskecsöcsü, pankota, rózsa, góhér, törökgóhér, muskatal, fehér, török vagy kadarka, rénusi. Szent Jakab (mely legkorábban érik). 53 1879-ben már mintegy 60-80 fajtát termeltek és a sok szőlőfajta eltérő érési ideje miatt káros volt a városi tanács, illetve a községi képviselőtestületek azon - már említett - joga, hogy a szüret kezdetét és befejezésének időpontját ők határozhatták meg. Gyöngyösön a városi tanács 1879. szeptember 13-án mondta ki először a szüret idejének szabad megválasztását. 54 V 1882 január 27-ről kelt az a kimutatás, melyet a város rendőrkapitánya állíttatott össze Gyöngyös város határában fekvő szőlők dülőnkénti megnevezéséről, azok pásztorjárásonkénti beosztásáról és területükről. Ez tehát még a filoxera előtti közvetlen állapotot mutatja. Eszerint: "Sárhegyallyi felső járás düllői: Grajczur, Nyulmáli útra járós, Nyulmali felső, Alsó liliom, Nyulmali ч magas. Felső sárhegyallyi. Felső eke, Csonka eke. Hosszú plága, Felső kis plága, Felső pinczési, Alsó pinczési, Foly pataki, Farkasmály, Veresmarthi, Rókatükör, Kapczaszáritó, Gallya, Felső liliom, Felső nyulmály. Ebből mintegy 150 hold elhagyott pallag és legelő. Őriztetett eddig 6 pásztor által, kapásonként fizetett 7 krajcárért. Van a gazdaságnak a benei ut mellett egy kőből épült pásztor gunyhója. 66