Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - Supplementum 1. - Sár-hegy tanulmányok (1985)
Pozder, M.: A Sár-hegy és szőlői
Sárhegyallyi alsó járás dülloi: Forgáts plága. Sárhegy oldali közép, Tutus, Sárhegyoldali szélső, Sárhegyallyi, Nagy plága. Alsó kis plága, Lencsemály, Oremus, Sinai, Babinta, Rózsamály. - Ezen düllok összes területe 441 c.h. 364 négyszögöl. Ettől mintegy 50-60 hold elhagyott parlag. Őriztetett eddig 6 pásztor által, kapásonként fizetett 8 krajczárért. Van a gazdaságnak egy fonásból készült, sárral tapasztott pásztor gunyhója. Alsó szurdoki járás dülloi: Kis szurdok, Nagy völgy. Nagy szurdok, Közép szurdok. Alsó szurdok. Peres. - Ezen düllok összes területe 138 c.h. 564 négyszögöl. Őriztetett eddig 2 pásztor által, kapásonként fizetett 8 krajczárért. Van a gazdaságnak egy kisszerű gunyhója. "55 Fentiek szerint a sárhegyi szőlőterület több mint ezer kataszteri holdat tett ki, a város szőlőterületének fele tehát a Sárhegyen volt. A gyöngyösiek mellett e ml it s ük meg az abas ári dűlőneveket, melyek a Sárhegyen vannak: Rugottsár, Vizi-máj, Bikahalom, Bikahalom feletti, Jóvilág, Kopár-hegy, Kopasz-hegy, Négylénia, Falukuti dűlő, Cibike, Cibike felső, Cibike alsó, Cibike közép, Nádas, Nádas felső. Nádas alsó. Nádas közép, Sárhegy felső. Sárhegy alsó. Puszta parlag. Libahegy, Szent Tamás, Peterma (Pétermály). 56 Az országba 1875-ben behurcolt filoxera Gyöngyös határában először gróf WESTPHALEN RÁBÁN szőlőjében jelentkezett 57 . Majd a Sárhegyen, a plágai dűlőkben észlelte a filoxerabiztos 1884-ben, - éppen száz esztendeje!58 _ 1886-ban a megye közigazgatási bizottsága szerint "Gyöngyös városában a vész már roppant pusztításokat tett"59, Abasárott is ugyanekkor, 1887-1890 között válnak parlaggá a szőlők. 60 KÁPLÁNY JÓZSEF szomorúan állapítja meg, hogy "ott, ahol e század elejétől egész 1888 évig vigan dalolt a szüretelő nép, ott ahol poharak csengése és elmés köszöntők között csapongott a kedély, ezer és ezer akószám hevert a drága nektár, ott 1900 évéig csendes, mélabús volt minden. Üresek voltak a pinczék, búskomoran jártak a szőlőtulajdonosok. ... Mindezt egy picziny kis bogár, a philoxera okozta, mely pár év alatt tönkretette a nagykiterjedésű s bőven termő házai szőlőültetéseket, koldussá tette a szőlőbirtokosokat ... " 6 . Hamarosan magáhoztért azonban ájulásából a sárhegyi szőlőkultúra, de teljesen uj alapokon. A filoxera utáni újratelepítéssel a legtöbb szőlőmüvelő eszköz és munkatechnika elavult, továbbvitelére nem volt lehetőség. Kiszorították azokat a fejlettebb gazdasági szint által megkövetelt egységes eszközök és technikák. 62 Maga a felújítás, újratelepítés a filoxerának ellenálló fajtákkal, illetve az ilyen alanyra oltott szőlőfajtákkal volt csak lehetséges. SZÍVÓS propagandát fejtett ki ennek érdekében CSOMOR KÁLMÁN gyöngyösi polgármester", aki szerkesztője volt az "Egy év a szőlőben" (1892) és a "Szőlőben" (18941895, 1900-1906) folyóiratoknak is. E két helyi szőlész folyóirat oldalairól, de a korabeli gyöngyösi újságok cikkeiből is igen sokat tudhatunk meg a gyöngyösi szőlőtermesztés ezen "drámai" szakaszáról. Csomor szavai csak a városi polgárság körében találtak talajra, a parasztnak nem volt tőkéje, és hosszú ideig valóban ugy látszott, hogy a parasztság nem tud megbirkózni azokkal az anyagi terhekkel, amelyeket itt a filoxérára fogékony talajon az újratelepítés megkívánt. A szükséges oltványok beszerzése, a talajmüvelés nagymértékben megnövelték a szőlőtelepítés költségeit, a termelési költségeket pedig tovább növelte az amerikai fajtákkal együtt elterjedő peronoszpóra elleni védekezés. CSOMOR KÁLMÁN számitásai szerint 1200 négyszögöl szőlő telepítési költsége 872 koronával emelkedett meg. Ebből 192 korona a munkabér, a többi az oltványok ára. 64 Az elszegényedett szőlősgazda számára a legegyszerűbb megoldásnak a direkttermők telepítése mutatkozott. A kellemetlen "nova"-iz azonban eladhatatlanná teszi az ilyen szőlőkből készült borokat, hacsak nem segitenek ezen különböző borkezelési eljárásokkal, - de ezeket minden ország bortörvénye tiltja. " A direkttermő betelepitésével a gyöngyösi bor jóhirével fizetett. Elvesztette nevét, csak mint tömegbort előállító vidéket tartották nyilván. A nemzetközi, az export kereskedelemben pedig ez a bor szóba sem jöhetett. 66 Miközben sok kisgazda tönkrement, ugyanakkor a különböző bankok sorra alapították a szőlész-részvénytársaságaikat. Elsőnek 1897-ben alakult meg a Gyöngyös-Visontai Szőlő- és Bortermelő R. T. A nagy szőlőtelepeken bevezették, s onnan megtanulta viszont a szőlőműves nép a szőlő oltását, az oltványkészitést. Ebben ma is vezető helyet töltenek be az abas áriak. 67 67
