Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - Supplementum 1. - Sár-hegy tanulmányok (1985)

Pozder, M.: A Sár-hegy és szőlői

1770-ben Abasárott a Pusztapallag-Ujhegy, Disznómály, Jóvilág-hegy, Pétermály, Ökörmály nevű dűlőkben voltak a jobb ágy szolok. 29 A vármegye 1781 május 8-án rendelte el a város területének felmérését, mivel a városban sok olyan föld volt, amelynek tulajdonosát nem ismerték. A felmérés egyúttal alapul szolgált arra is, hogy a város szólóit osztályokba sorolják. így I. osztályba került a visontai határtól gróf FORGÁCH ALAJOS szőlőjétől a Sárhegy alján fel a gyalogutig terjedő rész, a Közép dűlő. Pincés dűlő, Eke-völgy és a Felsőszurdoki szőlők felső része. II. osztályba sorolták a Rózsamály, Alsószurdok, Felsőnyulmály szőlőit, egészen fel a benei határig. III. osztályúak lettek a Sárhegy tetején lévő szőlők. *** 1782-ben a város körül még meglévő gyepűt a földesurak osztatlannak ismerték el. A belőle telepitett szőlőket tulajdonosaik szabadon adhatták el, mások pedig megvehették. Mindössze annyi kikötést tettek, hogy a szőlők megvételére őket is fel kell hivni adott esetben, s ha 15 napon belül erre nem nyilatkoznak, csak akkor szabad másnak azokat eladni. 31 1784 augusztus 7-én a Farkasmályi kőbányánál a ferencrendi szerzetesek kértek pince nyitására engedélyt. Ezt velük együtt Nagy István postamester, nemes POLYÁK JÓZSEF és PANOCZAI FERENC kapta meg, 30 dénár taksa ellenében. De végül is csak NAGY JÓZSEF épitette meg pincéjét 1785-ben. Korábban ORCZY LORINCnek volt itt pincéje, ami feltételezhetően 1780 körül épülhetett. 32 A hegyoldalban más pincék is lehettek, ezek napjainkra már nem azonosíthatók. A Pinczés-völgyre ezt irták 1864-ben: "e' helyen hajdanta Báró BRÜDERN egy nagyobb szerű pinczét vágatott s a' hogy belsejébe forrásra találván, a pincze vizzel tele jött és mai napig is televan. "33 A vármegye 1797-ben újra térképet készíttetett, most a plébánia szőlőit mérték fel. A plébános a Sárhegy alján, ahol a mindenkori biró, a jegyzők és a városi számvevők szőlei is voltak, tisztviselői járandóságként kapta a várostól a két holdnyi területű Oremus-t. (Mellette a Sinai dűlő is egyházi birtok volt.) Ezt még az 1726-ban gróf Erdody püspökkel kötött megegyezés szerint a plébános saját pénzén műveltette. Az Erzsébet templom javadalma a Plágák-alján lévő 6 hold szőlő volt, mellette a kántor és a harangozó szőlőjével. 34 1799-ben a dézsmás szőlők száma már 164. Ebből Öreg-Farkasmályon 25, Rókatükör dűlőben 19, Kapcaszáritóban 12, Tekenyő-völgyben 21, Gályában 58, Felső-Nyulmályban 12 és a Liliom dűlőben 13 volt. 35 Neves botanikusunk, KITAIBEL PÁL 1803 május 12-én járt a Farkasmályi kőbányánál. Naplójában ezen a napon a következőket jegyezte fel a szőlőkről, - a gyöngyösi szőlőmetszési módra vonatkozóan az első feljegyzés! "A vörös és fekete szőlők tőkéit fejre metszik vissza, csak két szemet hagynak a vesszőn. A fehéret viszont 3-5 szemre metszik és amikor a fürt már látható, május elején, a terméketlen hajtásokat levágják és az előző évi üres vesszőket lemetszik. .. . A gyöngyösi lakosságnak a szőlőmüvelés az elsőrendű foglalkozása, ezért kiterjedt szőlőket lehet itt látni. A Gyöngyös mögötti Sári Hegy délnyugati, déli és délkeleti oldala teljesen szőlővel van borítva. A tőkéket sorba ültetik. Általában nem karózzák, de ha hosszabbra metszik, akkor a szőlő karót kap. Rövidre metszetteknél összekötözik a vesszőket. Kötözéshez hársfaháncsot használnak. ... A bor erősen alkoholtartalmú, alapize van. A vörös bor jobb, mégis a fehéret keresik inkább. "36 1808 tavaszán báró BRÜDERN földesúr a Sárhegyen osztott ki teriiletet az abasáriaknak szőlő alá. Miután a jobbágyság ennek a résznek kiirtását, beültetését ötöddézsmára már nem vállalta el, Brüdern kénytelen volt megelégedni heteddézsmával. 3? A Farkasmályi pincék legrégibbjeit 1829-1830 között vágták ki a sziklából. A pincék úgynevezett "városok"-ra tagozódtak, ez az első hat pince volt a későbbi Középváros. 38 A magyarországi borvidékek első, szakmailag pontos és hiteles leírását 1833-ban jelentette meg SCHAMS FERENC, a kor neves szőlész szakembere. A gyöngyösi Sárhegyen termő kadarkát az Arad melletti Ménes hires vörösboraihoz hasonlította, de ugyanakkor megjegyezte, hogy a rajnai rizling itt tul nagy alkoholtartalmú és ez elnyomja a zamatanyagokat. 39 1834-re elkészült Farkasmályott a "Magyarváros" hét pincéje. 40 \

z itt beszedett dézsma mennyisége 1838-ban, a december 3.-ai összeírás szerint 15 "vasas" hordóban 6 5