Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 17. (1992)
Dávid, L.: A Mátra északi lejtőinek csuszamlásos felszínfejlődése
Mivel azonban a Mátra északi lejtűi a tektonikus kibillenés nyomán ellenesésO rétegek kibukkanó rétegfejein formálódtak, a mátrai csuszamlások csúszópályái nem a rétegek mentén oldódtak ki, a pályák tehát nem preformáltak. Ennek alapján a rétegek mentén bekövetkező preformált pályájú csuszamlásokra (vagyis amikor a rétegek a lejtő irányába dőlnek) véleményem szerint logikusan alkalmazható a konzekvens csuszamlás kategória. Л csuszamlások kioldódásának pillanatában ugyanakkor a vizsgált lejtők stabilitása a nyírószilárdságot meghaladó nyíróerők fellépése következtében bomlik meg, vagyis a csúszópálya konkrét felülete csak a mozgás pillanatában alakul ki. A kőzetösszlet tehát litológiailag, struktúráját és anyagi minőségét tekintve ugyan inhomogén, a mozgás mechanizmusa szempontjából azonban homogén, vagyis ezek a csuszamlások szingenetikusak. Mivel azonban nem homogén anyagban oldódtak ki, a suvadás elnevezés nem alkalmazható rájuk, hiszen suvadásnak CHOLONDKY J. nyomán (CHOLONOKY, j. 1922, 1936) SZABÓ J. (1982) a homogén anyagban végbemenő csuszamlásokat nevezte. Éppen ezért e csuszamlások megjelölésére (vagyis amikor a csúszópálya ellenesésO rétegekből felépülő lejtőkön a csuszamlás pillanatában, de nem a rétegek mentén, hanem azokat elmetszve alakul ki), az elkövetkezőkben az erdélyi csuszamlásmorfológiai nómenklatúrájában már korábban elterjedt elnevezés analógiájára az obszekvens csuszamlás elnevezést fogom alkalmazni. A csúszópálya abban a pillanatban alakul ki, mikor a nehézségi erők által keltett nyíróerők elérik a nyírőszilárdsággal jellemzett kritikus értéket. A Mátrában ekkor a lejtők alsó részeit felépítő vízzel átitatott, képlékennyé vált lazább képződmények (slir, tufa) a vulkáni anyagok terhelését már nem bírták el, az alátámasztás megszűnt, kioldódott a csuszamlás. V. A CSUSZAMLÄSOS FORMA« TFRÜLETI ELHELYEZKEOÉSE A MATRA ÉSZAKI LEJTŐIN (4. ábra) Kutatásaim első szakaszában (az előzőekből logikusan következően) ezen a vizsgált sávon a csuszamlások kioldódása szempontjából nagyjából egységes kialakulási feltételekkel számoltam. A vizsgálatok előrehaladtával később az egyes morfológiai jegyek lényeges eltérései alapján meggyőződésemmé vált, hogy я területen valamilyen oknál fogva a kialakulási feltételek mégsem voltak az előzetes feltételezésnek megfelelően egyöntetűek. Lassan megérlelődött a gondolat, hogy a morfológiai kép különbségeinek oka a vulkáni struktúra eltéréseiben gyökerezik. így jutottam arra a következtetésre, hogy az elsődleges vulkáni nagyformák roncsai, illetve a csuszamlásos eredetű mikro-, esetleg mezoformák szoros kapcsolatban állnak egymással. A területi megfigyelések alapján, az elsődleges vulkáni formák roncseinak és a csuszamlásos formáknak az összekapcsolt vizsgálata során két, vulkánmorfológiai alapon elkülönített típus tárgyalását vélem indokoltnak. 1. A Mátrabérc és a Keleti-Mátra kibillent vulkáni takaróroncsainak északi kitettségfl meredek lejtőin bekövetkezett csuszamlások A csuszamlás-geomorfológiai vizsgálatok során 8 két területen megfigyelt csuszamlásos formajegyek szembeötlő hasonlatosságokat mutattak . Hasonlóak a méreteik, elhelyezkedésükben is közös vonások fedezhetők fel: a lecsúszott tömegek és a köztük lévő mélyedések egymás alatt, felett és mellett arra utalnak, hogy a mozgások közben az anyagtömegek szétszakadoztak és különböző helyeken stabilizálódtak, tehát ezeken a területi egységeken jórészt blokkcsuszamlások alakultak ki. a) A Mátrabérc gerincének északias kltettságG lejtőin a csuszamlásos zóna különösen jól fejlett szakaszai vannak az Agasvár alatt. Л meredek lejtőt itt két aszimmetrikus, egymás alatt eltolt helyzetben levő, csuszamlással létrejött lépcső tagolja. Mindkét lépcső felett forrás fakad az egykori szakadásfalból. Az alsó lépcső egy részébe csorbát ejtett a forrás kifolyó vize. A két lépcső alatt 600 méter tengerszint feletti magasságban egy nagyszerű, csuszamlással létrejött zárt mélyedés helyezkedik el. A benne lévő tavacskát az Agasvár-kút vize táplálja. A csuszamlásmező nyugat felé a Tyúkod, kelet felé a Szamár-kő északi lejtőin folytatódik. A Terendel-bérc feletti meredek lejtőt rajta maradt csuszamlásszeletek élénkítik. Az egykori csúszópálya aljában akkumulációs részlet tanulmányozható. A vizsgálatok alapján itt három fő csuszamlásritmust lehet elkülöníteni. A legfelső ritmus hepéjében leomlott és lecsúszott blokkok 19
