Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 17. (1992)

Dávid, L.: A Mátra északi lejtőinek csuszamlásos felszínfejlődése

vannak. A középső szint 450 méter magasan helyezkedik el, ez a Nádas-tó medencéje, amelyet óriási hegycsuszamlás hozott létre. A 175 m hosszú, kifli alakú mélyedés a Mátra leghatalmasabb és formailag legklasszikusabb ilyen jellegű képződménye. Az alatta körUlbelül 50 méterrel lejjebb elhelyezkedő harmadik szint hepéje már lényegesen kisebb mérető. Szépen jelennek meg a blokkcsuszamlások formajegyei keletebbre a Vörös-kő északi lábánál a Szántás-hegy és a Gaskó területén is. A Szántás-hegy északi lejtője gallérszeríí, kifelé határozottan ereszkedő lépcső. Lejjebb két elgátolt mélyedés helyezkedik el egymás alatt, ezek azonban már lecsapolódtak, "csorbájuk" van. Az alsó elgátoló tömeg lóbusszerö pereme és a fák torz növése jelzi, hogy a málladékkal keveredett törmelék ma is lassan kúszva mozog lefelé. Lejjebb a Gaskó területén lényegében ez az akkumulációs zóna folytatódik. Itt három nagy mélyedés sorakozik, amelyeket azonban eróziós vízmosások hátravágódva lecsapoltak. A formák alatt a lejtő hullámos-lépcsős sávba megy át, amelyet a visszavágódó völgyek már hátakra tagoltak. 4. ábra. Geomorfológiai vázlat a Mátra fő gerincének északi oldaláról, különös tekintettel a csuszamlásos körzetekre(szerkesztette: 0ÄVID L. és SZABÓ J. 1991) 1. a főgerinc vonala a Mátrában 2. zárt csuszamlásos mélyedés általában tóval vagy láppal 3. csuszamláshalmazok és blokkok egyenetlen felszine 4. eróziós völgyek 5. a főgerincből kiinduló rendszerint lépcsősen lejtő sziklagerincek 6. 20-nál meredekebb lejtők 20