Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 17. (1992)

Dávid, L.: A Mátra északi lejtőinek csuszamlásos felszínfejlődése

Л csúszópálya pontosabb meghatározására csak a földtani kép és a geomorfológiai konstellációk összevetése alapján nyílhat több-kevesebb lehetőség. Éppen ezért én is közvetett módon - főként lltológlal alapon valószínűsített csúszópályákból Indultam ki. Az osztályozási rendszert (SZABÓ, 3. 1902) pedig az új eredményeknek megfelelően ki kellett bóvítenUnk. Ezt elősegítette, hogy a rendszer ebből a szempontból nyitottnak mutatkozott, lehetőség volt további szempontok bevonásával, illetőleg a meglévők mélyrehatóbb vizsgálatával annak továbbfejlesztésére (1. táblázat - 3. ábra). Fó CSUSZAMLASTÍPUSOK A CSÚSZÓPALYA KIALAKULÁSI KÖRÜLMÉNYEI PREFORMÄLT CSUSZAMLAS SZINGENETIKU5 CSUSZAMLAS FELÉPÍTŐ ANYAGÁNAK STRUKTÚRÁJA KONZEKVENS CSUSZAMLAS -inhomogén enyag -a lejtő Irányába dőlő rétegek SUVAOAS -homogén rétegzetlen anyag OBSZEKVENS CSUSZAMLAS -Inhomogén anyag -ellenesésű rétegek 1. Táblázat: A csuszamlások genetikus alapú továbbfejlesztett rendszere szerkesztette: SZABÓ 3. 1V42. alapján DAVID L. 19:92. PHEFOHMALT CSUSZAMLAS SZINGENETIKU9 CSUSZAMLAS KONZEKVENS CSUSZAMLAS OBS7PKVEN8 CSUSZAMLAS SUVADAS 3. ábra: Fő csuszamlástipusok (szerkesztette SZABÓ 3. 1982. alapján DAVID L. 1992.) A felépítő anyagok struktúrája alapján a Mátrában a vizsgált lejtők anyaga inhomogénnek tekinthető, hiszen üledékes és vulkáni (azon bellii láva, agglomerátum, tufa) rétegek váltakozásával épülnek fel. "Normális" körülmények között így tehát preformált pályájú csuszamlásokról kellene beszélnünk, hiszen lehetőség volna a különböző kohéziójú és belső súrlódási szögű rétegek elválasztó felületeinek csúszópályává alakulására. 18