Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 16. (1991)

Dulai, S.–Vojtkó, A.: Az egerbaktai tőzegmohásláp állapotfelmérése összefüggésben az ökológiai adottságokkal

Az Egerbaktán 1987. júliusában mért csapadék mennyisége a következőképp alakult: július 24 20 mm július 26 3 mm július 25 5 mm július 27 3 mm Megállapítható, hogy a hónap 31 napjából mindössze négyben fordult elő hulló csapadék. Ennek mennyisége összesen 31 mm. Hasonló a helyzet Eger esetében is (1. táblázat). A város meteorológiai állomása szintén a fent jelzett napokon regisztrált esőt. A havi összeg ebben az esetben 28 mm. Ez csak 3 mm-rel marad az egerbaktai érték alatt. A táblázatot figyelve megállapítható, hogy a csapadéknak ezen mennyisége 50 %-kal (-27 mm) marad a törzsérték alatt. Egerbakta esetében 24 mm a hónap csapadékhiánya. A területre hullott csapadék éves értékeit a 2. táblázat tartalmazza. A 80as években 1987-ig csaknem minden évben jelentős a csapadékhiány (kivétel 1984: + 4 mm). A legnagyobb hiány (-224 és -205 mm) 1986-ra és 1982-re jellemző. A hét év alatt összesen 850 mm-rel hullott kevesebb csapadék, mint azt a sokévi átlag alapján várhatnánk. Ez a mennyiség 1,5 év csapadékának felel meg. Az összmennyiség szempontjából ezt úgy értékelhetjük, mintha a jelzett időszakban 1,5 év teljesen csapadékmentes lett volna. 1987. csapadékát összevetve a törzsértékkel (3. táblázat) szintén a magas csapadékhiány jellemző. A különböző éves átlagokhoz viszonyítva ennek értéke -100 - -153 mm között mozog. Legjelentősebb a negatív anomália a nyári hónapokban. Ekkor összességében az Eger környéki állomásokra a -110, -195 mm-es hiány jellemző (ROCZ, 1988). Az 1987-es év nyarától kevesebb csapadék a mérések beindulása óta csak hét esetben fordult elő Egerben: 1. 1947- '71 mm (a nyár csapadéka) 5. 1976. 81 mm 2. 1952. 76 mm 6. 1904. 82 mm 3. 1923. 77 mm 7. 1962. 83 mm 4. 1926. 78 mm 8. 1987. 85 mm Az 1987. a mérések beindulása óta a 8. legszárazabb esztendő volt. Az őszi évszakot figyelembe véve szintén csapadékhiány mutatható ki. Szeptemberben és októberben ez elérte a 50 %-os mértéket. Féléves értékeket tekintve alapul a következőket állapíthatjuk meg: I. félév: átlagos csapadékot produkált, II. félév: jelentősen a sokévi átlag alatt maradt a lehullott csapadék mennyisége (Egerben -122 mm a hiány) Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a csapadékmérleg erős negativitást mutat (4. táblázat). Az 1980-as években felgyülemlett csapadékhiány 850 mm. Mivel az egerbaktai Kis-tó Egertől csak 8 km-re található, így az egri meteorológiai állomás adatai erre a területre is kielégítő pontossággal alkalmazhatók. Ezek alapján belátható, hogy a láp egyre fokozódó vízvesztését részben az erősen negatív csapadékmérleg okozza. Figyelembe véve a láp növényzetének magas nyári transpirációját még fokozottabb vízvesztésre számíthatunk. A vízvesztés másik lehetséges oka (JUHÁSZ, 1963.), hogy a láp vize egy rej-; tett repedésben a Tó-völgy felé szivárog el. Erre vonatkozólag mindeddig nem találtunk bizonyítékot. 2. táblázat

: 1981-87 éves csapadékmennyiségei és a fellépő hiány 1981. 475 mm hiány: -113 mm 1985. 522 mm hiány : - 67 mm: 1982. 384 mm hiány: -205 mm i1986. 365 mm hiány : -224 mm 1983. 464 mm hiány: 1125 mm 1987. 469 mm hiány : -120 mm 1984. 593 mm többlet: + 4 mm összes h iány : ! 850 mm 3. tábla zat : Eger csapadéka nak törzsér ték ei 80 éves átlag 603 mm 100 éves átlag 600 mm 50 éves átlag 609 mm I j | 30 éves átlag 622 mm Л. táblázat

: A csapadék mennyiségének alakulása Eger (mm) (RONCZ, 1988. nyomán) (a = átlag, b = 1987. adott hónapja) 53