Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 13. (1988)

HÍR, J.: Puhatestű és aprógerinces leletek a visontai külfejtés löszrétegeiből

1, ábra: A mintavételi szelvény a visontai keleti 1. külfejtésben (Sequence of the samples in the Visonta open cast mine) Faunisztikai szempontból egyedül a Catinella arenaria érdemel részletesebb tárgyalást. A faj mai elterjedésének súlypontja Ny-Európára esik, ahol sziklákon és száraz homoktarületeken található. Közép-Európában egyetlen szigetszerű előfordulása ismeretes a Murányi-karszton (L02EK V., 1964). A magyarországi pleisztocénből először KROLOPP E. (1966) mutatta ki. Eddigi É-magyarországi vizsgálataim során Serényfalva térségében (A Sajó II., III., IV. teraszaiból) (HIR J. 1908a, b), valamint a Zagyva-völgyéből, a Bátorterenye-csengerházi löszfeltárásból is előkerült. Feltehető, hogy - legalábbis az Északi-Középhegységben - a plesztocén fauna állandó elemének tekinthető. Gerinces maradványokat az 1., 4. és B. minták tartalmaztak. 1. Citellus citelloides KORMOS, 1915 Leletanyag: 1 P^ linguális fragm. (3. ábra) A töredéken a fogkorona linguális hosszúsága mérhető. Ez összevetve egy recens és két fosszilis faj hasonló adataival a következő: no. P

4 Citellus citelloides ling, hossz (Pilisszántó, felső pleisztocén) 8 5,3 - 7,5 Citellus citelloides (Visonta) 1 6,4 Citellus citellus (recens) 1 6,9 Citellus primigenius (Somssich-hegy, alsó pleisztocén 1 7,8 A méretek alapján annyi bizonyos, hogy a nagytermetű alsó pleisztocén üregfaj kizárható. Mivel a Citellus citelloides a tarkői fázistól a pleisztocén végéig élt (JÁNOSSY D. 1979), fauniszikai alapon a löszréteg korának behatárolásánál csak az alsó pleisztocént zárhatjuk ki teljes bizonyossággal.