Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 13. (1988)

HÍR, J.: Puhatestű és aprógerinces leletek a visontai külfejtés löszrétegeiből

2. ábra: A visontai szelvényből gyűjtött puhatestűfauna ökológiai diagrammja (Oecological spectrum of the Mollusc fauna from Visonta)-a; nedvesságkedvelő elemek (Wetness lovers)b: széles ökológiai tűrőkápességű elemek (elements with wide oecological valency)-c: hidegturő elemek (cold bearing elements)-d: xerotherm elemek (xerotherm elements) 2. Microtus gregalis (PALLAS 1779) Leletanyag: 2 M^ fragm. (4. ábra) Az 1. és a 4. mintákból kikerült M.-ek töredékesek, de az elülső régió mindkét esetben ép, így határozás biztos alapokon áll. Apróba nehézséget jelent, hogy a 4. mintából kikerült példány fogzugaiból a cement csaknem teljesen hiányzik. Nagyon valószínű, hony utólag oldódott ki. Sajnos pontosabb korhatározás erre a két leletre sem építhető, mivel a faj az alsó pleisztocén végétől az óholocénig élt a Kárpát-medencében (JÁNOSSY D. 1979; KORDOS L. 1973). A lösz közvetlen fekvőjéből korábban előkerült Parelephas trogontherii leletek (KRETZOI M. et al.1982) és a képződmény szedimentológiai jellemzői (PÉCSI-DONÂTH F_.1987) alapján PÉCSI M. (1933) a lösz réteget a középső pleisztocénbe helyezte. Az itt ismertetett rágcsáló anyag jelentősége abban áll, hogy bizonyítja a löszfeltárásokból való gyűjtés reális lehetőségét. Megfelelő ráfordításokkal egy későbbi gyűjtési program keretében tehát lehetségesnek tartom azt, hogy közvetlen bizonyítékok alapján korrelálhassuk löszfeltárásaink litosztratigráfiai rendszerét a gerinces faunaszukcesszióval.