Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 11. (1986)

Czajlik, P.: Dr. Véghelyi Lajos gyüjteménye: faunisztikai adatok Magyarország gerinces faunájához II (Mammalia: Insectivora, Chiroptera)

ténhet... Ugy tűnt a tömeges nagyságrendű anyagnál talált választóvonal 4,4-4,5 mm a legmegfelelőbb. Én azokat a példányokat, amelyek e tartomány fölé esnek Neomys fo— diens nek, amelyek alatta vannak anomalusn ak kezelem." A hazai anyag feldolgozása közben - főleg az Alföldről származó példányoknál - több olyan tipikus anomalust találtam, amelyeknek koronoid magassága 4,55 mm, a 4,5 mm magasság pedig jelentős százalékban fordult elő: a 20 db-os Ócsa - Nagyer­dő sorozatból 9 példány anomalusn ak volt 4,5 vagy ennél nagyobb koronoid magas ­s ága (i., II. sz. Függelék)! DOTS H (198 2) funkcionális anatómiai szempontból vizsgálta a Neomys koponyá­kat és jelentős különbséget talált a két faj izomzatánál, ugyanakkor a populációnkénti változatokat is megállapította. Külön hangsúlyozza, hogy a nagyon kicsi födi ens ek és a nagyon nagy anomalus ok esetében a faji bélyegek elmosódnak. Az állkapocs ará­nyainak jelentőségét funkcionálisan indokolja. Saját tapasztalataim szerint a Neomys ok méretbeli változásait a tengerszint fe­letti magasság erősen befolyásolja. Ebben a vonatkozásban párhuzam mutatkozik a Talpa europaea val (i., II. sz. Függelék). 1 1 A gyűjteményi anyag meghatározásánál a BÜHLER féle X , Y és Z képlet mellett figyelembe vettem a koronoid magasság és a mandibula hossz arányát, vala­mint az ugyancsak BÜHLER-től származó 2-es táblázatot is egyéb faji bélyegek mel­lett (a VÉGHELYI gyűjtemény Neomys koponya és testméreti adatait a Függelék tar­talmazza). Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy hazai viszonylatban az Északi Középhegység területén a BÜHLER X képlet segítségével a két Neomys faj szétvá­lasztása lehetséges. Az Alföld és a dombvidék esetében már nem ilyen egyértelmű a helyzet Végleges véleményt azonban csak a hazai anyag teljes feldolgozása után lehet alkotni. Ehhez pedig a hazai populációk diszkriminál analízissel való meghatáro­zása feltétlenül szükséges. Crocidura A gyűjteményben mindkét Crocidura faj szerepel. Addig amig a Crocidura leuco­don kizárólag olyan gyűjtőhelyekről került elő, ahol a Sorex fajok nem élnek, addig a Crocidura suaveolens mimula a száraz és a nedvesebb termőhelyekről azonos mér­tékben képviselve van. A VÉGHELYI gyűjteményben a cickányok mind lelőhelyet, mind darabszámot il­letően igen kis számban szerepelnek a többi apróemlős fajhoz viszonyítva (pl. rág­csálók), ennek azonban nem faunisztikai, hanem gyűjtéstechnikai okai vannak. A VÉG­HELYI által használt csapdák - mint általában az összes csapda - csak kis száza­lékban fognak cickányt, ha nem használunk megfelelő csalétket VÉGHELYI kevés csapdával dolgozott, így nem volt módja külön csapdákat állítani a cickányoknak. Chiroptera VÉGHELYI életművének legjelentősebb része a denevér gyűjteménye. A közel 100 lelőhely a gyűjtés idejében majdnem mind új volt a tudomány számára. Szinte ért>­hetetlen, hogy VÉGHELYI ebből semmit sem publikált Gyűjtésének közel a fele 50 év után is új lelőhely a tudomány számára, annak ellenére, hogy TOPÁL (1954) feldől ­gozta az addigi teljes hazai gyűjtést. KUBACSKA, VÉGHELYI 1923-24-es gyűjtésének anyaga nem került a Nemzeti Múzeumba, ez ért TOPÁL némi jogos kétkedéssel ke­zelte KUBACSKA (1926-27) közleményét E gyűjtés majdnem teljes egészében fellel­hető volt a gyűjteményben, jelentős része ma is megvan. Kisebb része eladásra, el— cserélésre került, ez az anyagrész darabonként szerepel a cserenaplóban. Mivel a két világháború közötti nagyon kevés denevér-dplgozat egyikének bizonyító példánya­iról van szó, részletesen vizsgáltam a fent jelezett gyűjtőút anyagát, illetve sorsát Megállapításaimat KUBACSKA dolgozatának sorrendjében közlöm. A Szoplaki Ördöglyuk-ban gyűjtött 1 db Barbastella barbastellus M koponya mé­retei; koponyaalap: 13,3, járomiv-szélesség: 7,6, felső fogsor hossza: 5,0, arcorr szé­lessége: 5,4, állkapocs hossz: 9,5, fogsor hossza: 5,0. A Strázsa-hegyi Rókalyukban gyűjtött Rhinolophus hipposideros anyag: 2 F, 1 M és 1 M juv. VÉGHELYI gyűjtése a dolgozatban megadott időpontban. Mind a négy da­rab a cserenaplóban szerepel 178-18 l-es tétel alatt, mind a négy spirituszos prepa ­rátum volt A példányokat a SCHLÜTTER MASS HALLE cég vette meg az aduit pél­dányokat 17 012, a juv. példányt 8506 koronáért. A Solymári barlangb ól gyűjtött Myotis myotis­ból 2 M koponya van meg, VÉG­HELYI katalógusában 109 és 114 sz. alatt. Koponya alaphossz méreteik: 21,8 és 23,1 mm. A Myotis blythi oxygnathus gyűjtésből 5 F és 4 M koponya megvan, 3 M spiri ­tuszos példányát VASARHELYI-vel cserélte el 2 Splax spirituszos példányért és 1 db Talpa bőrért Cserenapló száma: 197, 211, 212. 141

Next

/
Oldalképek
Tartalom