Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 11. (1986)
Czajlik, P.: Dr. Véghelyi Lajos gyüjteménye: faunisztikai adatok Magyarország gerinces faunájához II (Mammalia: Insectivora, Chiroptera)
A Csobánka Holdvilág-árok ból származó Plecotus auritus M eladásra került a SCHLUTTER MASS HALLE cégnek 18 713 koronáért: cserenapló 126 sz. Az Esztergom Várhegyi-barlangb ól gyűjtött Plecotus megvan, de austriacusn ak bizonyult, koponyaalap hossza: 16,8 mm. A Pálvölgyi barlangi gyűjtéséből 7 db Myotis blythi oxygnathus megvan. Mind a hétnél egyértelmű, hogy e fajhoz tartozik. A Myotis myotis még a gyűjtési naplóban sem szerepel erről a lelőhelyről. Az ugyaninnen gyűjtött Rhinolophus hipposideros t VÁSÁR HELYI-vei cserélte el 1 Mus spicilegus ra: cserenapló 124 sz. A Hárshegy Báthory barlang-jából származó gyűjtésnek nincs nyoma. Az Abaligeti barlang ban gyűjtött anyagból 1 db Rhinolophus ferrumequinum M-t a Pázmány Péter Tudományegyetemnek adományozott: cserenapló 200 sz., 1 M-t és 1 F-t Haliéba adott el: cserenapló 45 és 198 sz., 18 713 koronáért. 8 ferrumequinum koponya megvan. A közleményben szereplő Myotis myotis helyett valójában 1 db Myotis blythi oxygnathus szerepel a gyűjteményben, koponyaalap hossza: 21,1 mm (VÉGHELYI saját gyűjtésének 93 száma alatt is Myotis oxygnathusként szerepel a tétel). Gyűjtési ideje is a faj többi példányának gyűjtésével azonos: 19 23. X. 18. A Rhinolopus hipposideros az abaligeti gyűjtésből teljesen hiányzik, 1 db BOKOR E. által 1925ben gyűjtött példány található a gyűjteményben. A Miniopterus schreibersi böl 1 F és ÍM példányt VÁSÁR HELYI-vei cserélt 1 Apodemus svlvaticus ra és 1 Epimys norvegicusr a: cserenapló 37 és 196 sz. A gyűjteményben csak 1 db abaligeti Miniopterus M koponya maradt (méretei: koponyaalap hossz: 14,9, járomív szélesség: 8,6, felső fogsor hossz: 6,0, arcorr szélesség: 6,3, állkapocs hossz; 11,3, alsó fogsor hossz: 6,4 mm. A Myotis daubentoni nem szerepel sem a katalógusban, sem a cserenaplóban. Az Esztergom - Lencsehegy - Üveghomokbányában (az elhagyott bányában) gyűjtött Myotis nattereri alkoholos példánya megvan, amelyet EHIK határozott meg. Érdekes, hogy a gyűjteményben még található 1 db Rhinolophus ferrumequinum M alkoholos példány, amely KUBACSKA üveghomokbányai gyűjtésének része, de dolgozatában nem szerepel. Tudománytörténetileg is érdekes a denevérgyűjtemény Bükk-hegységi anyaga, amely VÉGHELYI 1922-es Szeleta- és Kecskelyuk-barlangi gyűjtését, valamint a S.EBŐSsel közös 1931-34 közötti gyűjtést tartalmazza. Az anyag önmagában is érdekes faunisztikailag, különös jelentőségét azonban akkor kapja meg, ha összehasonlítjuk VÁSÁRHELYI István két, a Bükk-hegység denevérfaunájával foglalkozó dolgozatával: Lillafüred és környéke emlős faunája (1934); Adatok a Bükk denevér faunájához (1939). Az első 1932-ben, a második 1939-ben, az Állattani Szakosztályban megtartott előadás írásos anyaga. VÁSÁRHELYI István még 1924-ben jászberényi tartózkodása alatt került szoros kapcsolatba VÉGHELYI Lajossal. VÁSÁRHELYI ebben az időben kezdi gyűjteni az Alföldön nem élő denevér fajok spirituszos preparátumait és koponyáit, igy alakul ki VÉGHELYI-vel a kölcsönös csere (CZÁJLIK, 1983). VÁSÁRHELYI István VÉGHELYI Lajostól 1925-27 között pusztapói tartózkodása alatt 8 denevérfaj 33 példányát kapja cserébe, minden darab VÉGHELYI saját gyűjtése volt VÉGHELYI cserenaplójának 150152 sz. tétele bizonyítja, hogy VASÁRHELYI a Miniopterus schreibersi 3 alkoholos preparátumát kapta VÉGHELYI-től 1 Crocidura és 2 Microtus arvalis példányért Mindhárom Miniopterus az 1922. IX. 7-i Szeleta-barlangi VÉGHELYI gyűjtésből származik. így tehát VASARHELYI-nek pontos adatai voltak VÉGHELYI 19 22-es gyűjtéséről. VÁSÁRHELYI 19 29-ben került véglegesen Lillafüredre, ettől kezdve aránylag gyakran találkozott Garadnán ifj. SEBŐS-sel és VÉGHELYI-vel, tudnak egymás gyűjtéseiről, egymás munkáiról. Ennek ellenére, amikor VÁSÁRHELYI (1939) dolgozatában áttekinti a bükki denevérkutatást, VÉGHELYI nevét meg sem említi, aki ekkor már gyógyíthatatlan betegen fekszik. Sőt VÉGHELYI és SEBŐS közös 1931-34-ből származó gyűjtését tulajdonképpen eltagadja, dolgozatát saját gyűjtésének felsorolása után így fejezi be: "Sajnos, csak ennek a 11 barlangnak az adatait közölhetem, mert a többiből még nem volt módom gyűjteni vagy adatot szerezni." (?) Utólagos kiegészítésként hadd álljon itt VÁSÁRHELYI (1929-39) és VÉGHELYI SEBŐS (1922-34) gyűjtése párhuzamosan: VÁSÁRHELYI gyűjtés VÉGHELYI - SEBŐS gyűjtés (1929-39) (1922-1934) 1. Szeleta-barlang: 1. Szeleta-barlang (1922): Plecotus auritus Miniopterus schreibersi Myotis myotis Rhinolophus ferrumequinum Rhinolophus euryale Rhinolophus hipposideros Myotis blythi oxygnathus 142
