Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 10. (1985)
Füköh, L.–Krolopp, E.: A Kőlyuk II-barlang (Hillebrand Jenő-barlang) csigafaunája
Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. Id. 1985. A Kőlyuk— Il-barlang (Hillebrand Jenő-barlang) csigafaunája FÜKÖH Levente—KROLOPP Endre Gyöngyös, Máira Múzeum Budapest. Magyar Állami Földtani Intézet ABSTRACT: The authors write about the results of the processing of a malacological material which was found in Holocene sediments of a cave /Kőlyuk II/ in Northern Hungary. An opportunity presented itself to allocate two large oeeological sections and several subsections as the result of the examination made by biostratigraDhic procedures which were also correlated with vertebral-paleoRtological , palynological and archeological data. Az 1976. évben KORDOS László /Magyar Állami Földtani Intézet/ vezetésével ásatást végeztünk a Bükk-hegységi Kolyuk-II. barlangban /Hillebrand Jenő-bg./. Az ásatás során finomrétegtani módszerekkel feltártuk és begyűjtöttük a barlangi kitöltés holocén rétegsorát /FÜKÖH, 1978/. A rétegsor komplex /üledéktani, őslénytani és ősrégészeti/ vizsgálatának eredményeit más helyen részletesen ismertetjük, itt csupán a malakologiai kutatások rövid összefoglalását adjuk. A szelvény mintasorozatát felülről lefelé számoztuk /1-17. minták/. A minták anyagának iszapolása 0,8 mm lyukátmérőjü szitákkal történt. Az iszapolási maradékból kiválogatott malakologiai anyag feldolgozása során meghatároztuk az egyes minták faunáját /1. táblázat/. Azoknál a mintáknál, ahol az összpéldányszám elérte a kivánt mennyiséget /100, vagy több/ a csigaanyagot menynyiségi szempontból értékeltük. Az egyes fajok dominanciaérték-változásai /1. ábra/ értékes útmutatással szolgáltak az ökológiai viszonyokat illetően. A CSIGAFAUNA VÁLTOZÁSÁBÓL LEVONHATÓ ÖKOLÓGIAI KÖVETKEZTETÉSEK A csigafaüna alapján az üledéksor két nagy szakaszra bontható.. A két szakasz között lényeges faunisztikai különbség nincs, az eltérés inkább a mennyiségi viszonyokban és a dominancia arányokban mutatkozik meg. I. Ebbe a szakaszba az 1. és 11. közé eső minták faunái tartoznak. Öszszességében gazdag, változatos fauna és az erdei elemek dominanciája jellemzi. A szakasz három részre tagolható: I.a. A rétegsor egyes mintáiban felváltva jelennek meg a domináns családok és fajok. 1: Clausiliidae , 2: Zonitidae, 3: Clausiliidae , 4: Cl ausilii dae, Li macidae , 5: Clausiliidae , /itt a maximuma/, 6: Clausiliidae , Zonitida e. Az említett minták faunaja alapján meleg, csapadékos klíma alatt kialakult zárt, vegyes lombos erdő képét lehet rekonstruálni. A 6. minta után az I. szakaszon belül a dominanciaviszonyok megváltozása alapján a korábbitól jelentősen eltérő klímára lehet következtetni. Ezt a szakaszt I.b. jelöléssel jelezzük. /1. ábra/. I.b. Ide tulajdonképpen csak egy minta faunája esik, a 7. jelzésű. Ez a minta a tűzhelyrétegre települt üledéket foglalja magába. A faunában ugrásszerűen megnő a Granaria frumentum és a Vallonia costata , valamint a Discus rotundatus aránya. Ennek oka, a nyíltabb terület előretörése lehet. Ugyanakkor lecsökken a Clausiliidak és a Discus perspectivus aránya és eltűnik az Orcula dolium, ezért a nyitottság mellett némi melegedést is feltételezhetünk. Ennek okát azonban nem feltétlenül kell klimatikus változásban keresnünk, inkább a ritkább vegetációval függhet össze. A megváltozott vegetációért feltehetően az ember a felelős. A tűzhelynyom és a mindenütt jelenlévő cserepek arra mutatnak, hogy egy nagyobb népesség élt a területen, mely irtotta az erdőt. Ezt a tevékenységet a neolitikum emberével kapcsolatban KORDOS, /1974/ már kimutatta a Csapás-tetői gerinces fauna alapján. Esetünkben most a Mollusca-fauna szolgáltatta ugyanezt az eredményt. Ezt a következtetést támasztják alá a következő minták faunavizsgálatának adatai is. 17
