Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 10. (1985)
Solti, B. Vergleichende osteometrische Untersuchungen über den Körperbau europäischer Grossfalken sowie dessen funktionelle Beziehungen
Az ivari dimorfizmus terén egy-egy fajnál a himek és a tojók csontjainak százalékos nagyságkülönbsége erősen változó, ami azt mutatja, hogy kis mértékben a nemek is különböző alkati felépitésüek. A legnagyobb ivari dimorfizmus a vándorsólyomnál található, átlagosan 12-13 %, a vadászsólyomnál és a kerecsennél ez az érték 9-10 % között mozog, mig a lannernél a legkisebb, 5 % körüli. A csontváz-felépités igen szoros funkcionális összefüggéseket mutat az egyes fajoknál. A vándorsólyom csontváza felel meg a legnagyobb izomzatnak, és igy a legnagyobb fizikai igénybevételnek. Ez egyben repülésének sebességét és módját, valamint vadászatának módját is meghatározza. Vadászatkor ugyanis a legnagyobb sebességgel a vándorsólyom repül, szárnycsapásai kemények. A kerecsennek a csontváza alapján kisebb szárnyizomzata van, ez indokolja kisebb repülési sebességét és un. lágyabb repüléstechnikáját. A vadászsólyom és a lanner ezekben a jellegekben a vándorsólyom és a kerecsen közé helyezhető. Mindezek alapján a madárzsákmányolás iránti specializáció tekintetében a vándorsólyom mutatja a legszélsőségesebb formát, ezután következik a lanner, majd a vadászsólyom, melynek az irodalom szerinti nagy százalékú madárzsákmányát gyengébben repülő fajok képezik /pl. hófajdok/. A legkevésbé specializálódott formát a kerecsen mutatja, melynek táplálékában is a legnagyobb százalékban szerepelnek a kisemlősök. LITERATUR BAUMGART, W. /1978/: Der Sakerfalke. - in Die Neue Brehm-Bücherei, Wittenberg Lutherschtadt, p. 159. BÄHRMANN, U. /1974/: Vergleichende osteometrische Untersuchungen an Rumpfskeletteilen und Extremitäten von einigen Tagraubvögeln aus den Familien Accipitridae, Pandionidae und Falconidae.-Zool . Abh. st. Mus. Tierk., Dresden 33 /3/: 33-62. DEMENTIEW, G. P. /1946/: Remarques sur la morphologie fontionelle des faucons. -Bull. Soc. Nat. Moscou, Sect. Biol. N. S. 51: 51-60. DEMENTIEW, G. P. & Iljitschew, V. D. /1961/: Bemerkungen über die morphologie der Wüsten-Wanderfalken.-Falke 8: 147-154. ENGELMANN, F. /1928/: Die Raubvögel Europas.- Neudamm, pp. 330-508. FISCHER, W. /1967/: Der Wanderfalk.- in Die Neue Brehm-Bücherei, Wittenberg Lutherstadt, p. 150. GLUTZ von BLOTZHEIM URS. N. /1971/: Handbuch der Vögel Mitteleuropas Bd. 4. Falconiformes.- Frankfurt am Main. KATTINGER, E. /1929/: Sexual-Subspecies-Unterschiede im Skelettbau der Vögel.J. Orn. 77: 41-149. MEBS, Th. /1959/: Beitrag zur Biologie des Feldeggsfalken.-Vogelwelt 80: 142-149. SOLTI, В. /1980/: Beiträge zur Kenntnis der Osteologie des Gerfalken /Falco rusticolus Linnaeus, 1758/.-Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 6: 189-204. SOLTI, В. /1981 a/: Vergleichend-osteologische Untersuchungen am Skelettsystem der Falkenarten Falco cherrug Gray und Falco peregrinus Tunstall.Vert.Hung. 20: 75-125. SOLTI, В. /1981 b/: Osteologische Untersuchungen an Falco biarmicus Temminck, 1825.- Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 7: 135-151. SUSHKIN, P. P. /1905/: Beiträge zur Morphologie der normalen Tagraubvögel und die Fragen der Klassifikation.-Nouv.Mém.Soc. Imp. Nat., Moscou, p. 247. Dr.SOLTI, Béla Mátra Múzeum H-3 200 GYÖNGYÖS Kossuth ut 40. 130
