Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 5. (1978-1979)
V. Szabó, F.: A természetvédelem területei és értékei Észak-Magyarországon
Élővilága alig kutatott. A viztározó megtöltésével kettős'változás várható a területen. Részben veszélybe kerülhet az itteni élővilág, ennek mentése komoly természetvédelmi gondoskodást igényel, ugyanakkor madártani jelentősége nőhet is: feltehető, hogy a Hortobágy európai hirü madárvonulási és gyülekező helyeinek kiegészítőjévé válik. 10. A füzéri Várhe gy Községhatár: Füzér. Területe: 20 hektár. Kezelője: a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Állami Erdőrendezősége, Eger. A Zempléni-hegységben, a Nagy-Milic hegycsoport előterében: a Hegyközben kőzsákokból álló vulkáni kúp, tetején a füzéri vár romjával. A vár szabálytalan alaprajzú, belsó' tornyos épület, két emeletre osztott gótikus kápolnával. Ennek alsó emelete dongaboltozatos és fényt csak ló'résszerü ablakain át kap. A felsó' emelet bordás hálóboltozata már beomlott. A legkorábbi Árpád-kori váraink egyike. Mohács után itt'rejtegette Perényi Péter a királyi koronát. 1683-ban császári csapatok robbantották fel. A rom történeti érték. A hegyoldal növényzete sajátos. Ritkaságai: a magyar kőhúr (Minuartia frutescens), a szirti páfrány (Woodsia ilvensis), a magyar perje (Poa pannonica ssp. scabra), a rózsás kövirózsa (Sempervivum marmoreum), és a pongyola harangvirág egyik alfaja (Campanula sibirica ssp. divergentiformis). Említésre méltó más növényfajok: parlagi és szürke rózsa, felvidéki csenkesz, barátszegfü, tarka imola, szirti ternye, magyar és törpe nőszirom, fürtös kotörofü, sárga kövirózsa. A hegy tájképi értéke is számontartott. 11. A keleméri Mohos-tavak Községhatár: Kelemér. Területe: 5 hektár. Kezeló'je: a Mezó'gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Állami Erdőrendezó'sége, Eger. A Bükk-hegység és a Tornai-Karszt közötti halomvidék természeti ritkasága a Nagyés a Kismohos-tó lápja. Suvadás folytán kialakult lefolyástalan mélyedésben keletkeztek, a Nagymohos-tó a jégkor végén, a Kismohos-tó késó'bbi idó'ben. Tó'zegrétegeikben évezredek növényzetének virágpora konzerválódott, ennek vizsgálatával meg tudták állapitani az egykori erdők összetételét és időbeli változásait. Tudjuk, hogy a láp keletkezése idején fenyó' és nyir élt a területen, ezeket a tölgy, a hárs és a szil állományai váltották fel. A bronzkor idején alakultak ki a mai gyertyános-tölgyes és bükkös erdők. A tavak tájképi szépsége megkapó. A fakózöld, sárga és vöröses szinü mohaszőnyeg felett fehér törzsű lápi nyirek ingadoznak. Több jégkori növény-reliktum található itt, pl. az Eriophorum vaginatum, a Nephrodium cristatum, és a Salix aurita. Ritkább növényfajok: Bétula pubescens, Carex lasiocarpa, Polytrichum strictum, Carex elongata, Calamagrostis canescens, Menyanthes trifoliata. A láp szőnyegét hat tőzegmoha-faj alkotja; ezek igy együtt az országban sehol nem találhatók meg. Közülük a Sphagnum magellanicum csak itt él. 12. A Baradla-barlan g és környéke Községhatár: Aggtelek és Jósvafó'. A felszini védett terület nagysága: 769 hektár. A barlang kezelője: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Idegenforgalmi Hivatal. A felszini térség kezelője: a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Állami Erdőgazdasága, Miskolc. A barlang triász kori mészkőrétegekben kialakult hatalmas cseppköves üreg-rendszer, mintegy 22 km-es hosszúságával Európa egyik legnagyobb és legszebb barlangja. 16 km 17
