Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 5. (1978-1979)
V. Szabó, F.: A természetvédelem területei és értékei Észak-Magyarországon
hosszú aktiv szakasza magyar területen húzódik, a Csehszlovákiába átnyúló "Domica" nevű ága már részben inaktiv. Három szintes patakbarlang. Földalatti 4 élővizei - a Styx- és az Acheron-patak - néha elapadnak, néha barlangi árvizet is okoznak. Tekervényes folyosók és hatalmas földalatti termek változatos és remek szépségű, gyakran monumentális méretű képződményeiben gyönyörködhetnek látogatói. Egy-çgy cseppkőképződmény elnevezése: Óriások terme, Mozdony, Tigris, Ponty, Angyalszárny, Anyósnyelv, Táncosnő stb. a felfedezői által meglátott formákra utal. A legnagyobb méretű álló cseppkő a "Csillagvizsgáló"; magassága 25 m. A barlangnak 3 bejárata van: Aggteleken, Jósvafőnél és e kettő között a Vörös-tónál. Az aggteleki a természetes bejárat, ezen át már az ősember is közlekedett; nyomait a "Fekete-terem" és a "Csontház" leletei őrzik. A Baradla élővilágának feldolgozását Dudich Endre kezdte meg 1930-ban, alapvető munkájában 262 állatfajt ismertetett. A kutatás - megszakításokkal - azóta is folyik. Eddig mintegy 500 állat és növényfajt mutattak ki a barlangból, köztük olyanokat is, amelyek csak itt élnek. A barlang hazai ága átlagosan 10-11 Co hőmérsékletű, levegőjének párateltsége 95 % körüli. A járatrendszerek levegőcseréje önszellőzéssel biztositott. A látogatóforgalom részére a barlangban járdákat, védőkorlátokat, hidakat, elektromos világitást, csónakázótavat, hangverseny-lehetőséget építettek ki. A védett felszíni terület is több szembetűnő karsztjelenség őrzője. Ilyenek pl. a barlang aggteleki bejáratának "szálsziklája", az Aggteleki-tó, a Vörös-tó, a medvesziklák, a karrmezők, a töbörsorok, a kalácskövek stb. 13. A Béke barlan g és környéke Községhatár: Jósvafő. Védett felszíni terület: 643 hektár. Kezelője: a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Állami Erdőrendezősége, Eger. 1952-ben fedezték fel a mintegy 10 km hosszban feltárt vizes cseppkőbarlangot. A Baradlához hasonló, de fiatalabb keletkezésű. Lényegesen aktívabb, mivel benne állandó patak folyik. A barlangrendszer egy fő- és több mellékágból áll. A főág szélessége 4 m, magassága 8-10 m. Több nagy terme van. Cseppkövekben gazdag. Sajátos képződményei a mésztufa-gátak és az általuk visszaduzzasztott természetes tavak. Élővilága a Baradláéhoz hasonló, de néhány speciális faja is előkerült. A barlangban légzőszervi megbetegedések kezelése folyik, mivel mikroklimája gyógyhatású. Magas páratartalmú levegője igen tiszta és egyenletes hőfokú. 14. A Szabadsá g-barlang és környéke Községhatár: Egerszög. Védett felszini terület: 210 hektár. A védett térség kezelője: a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Állami Erdőrendezősége, Miskolc. Abban az északnyugat felől hosszan elnyúló mészkővonulatban fekszik, amely 2-3 km szélességben húzódik Aggtelek és Jósvafő között Egerszög és Teresztenye községekig. 1954-ben tárták fel. Bejárata a Pitits-hegy Dász-töbrében levő víznyelőben van. Feltárt szakasza: kb. 3 km. A Szinpetri határában levő Kecskekút-forrással van összefüggésben, de a járatrendszerben a forrásig még nem sikerült eljutni. . A barlang alapkőzete mészkő, melybe keresztirányban keskeny sávban dolomit ékelődött be. Ettől északra pannon rétegek helyezkednek el. E geológiai adottságok szabták meg a barlangrendszer változatos felépítését. Szűk, kanyonszerü folyosók, lapos kúszóágak, hatalmas termek és bonyolult folyosórendszerek jellemzik. Cseppkőképződményei - különösen egy 1 km hosszú látványos szakaszán - igen változatosak, csillogó tisztaságúak. Ritka szépségüek a benn folyó Gyöngy-patak tufagátjai. 18
