Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 5. (1978-1979)

V. Szabó, F.: A természetvédelem területei és értékei Észak-Magyarországon

15. A Vass Imre barlang és környéke Községhatár: Jósvafő. Védett felszini terület: 12 hektár. A barlangot a Vízgaz­dálkodási Tudományos Kutató Intézet kutatóállomása, a védett térséget a Mező­gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Állami Erdőrendezősége, Miskolc ke­zeli. A jósvafői Kistohonya-forrás vízrendszeréhez tartozó patak-barlang; 1955-ben tárták fel. A Szádvárborsa felöl húzódó felsőtriász mészkó'tömegnek abban a legdélibb sávjában alakult ki, amely átlag 1 km hosszúságban és 25 m szélességben benyomul a JósvafŐ irá­nyában fekvő dolomittömegek közé. Járatain az eredeti hasadékjelleg látszik: többnyire háromszög alakúak. Változatos árnyalatú, de zömükben vörös szinü képződményeinek különlegességei: a két méter hosszúságot is elérő cérna-cseppkövek, a többszörösen megcsavarodott cseppkő­zászlók, a szivacsszerüen korrodált sziklatömbök és a függőlegesen barázdált agyagpira­misok. Jellemzőek mésztufagátjai, cseppkő-lefolyásai és a nagy lapokban kiváló mészkő­formái is. 16. Az istvánkúti nyires Községhatár: Háromhuta. Területe: 8 hektár. Kezelője: a Mezőgazdasági és É­lelmezésügyi Minisztérium Állami Erdőrendezősége, Miskolc. A Zempléni-hegység jellegzetes szinfoltja az istvánkúti nyires, ahol egy 70 éves nyi­rest 25-30 m magas ősbükkös vesz körül. Sajátos botanikai érdekesség ez, magashegy­ségi nyireseket jellemző növényzettel, A kis térség faunája hazánk területén különlegességnek számit. Az itt élő lepkék közt sok az olyan magashegyi faj, amely nálunk csak itt fordul elő. Ilyenek pl, : Arynnis lao­dice. Az Amurtól az Uraiig ismert. - Palimpsertis fluctuosa . Ritka középeuropai hegy­vidéki faj. - Phaesia dictaeoides . Ritka középeurópai hegyvidéki faj nyiresekben., - £>pj2­rinia automata . Boreoalpin faj, csak nyiren és vörös fenyőn él. - Enar g ia paleacea . Rit­ka hegyvidéki faj. - Eu pithecia sinuosaria . A Szovjetunió hegyvidékeiről ismert, - Gele­chia dziednsyczkii . A Tátrából ismert faj, - Gelechia lugubrella . Skandináviai, észak­szibériai, kamcsatkai magashegységekben élő ritka faj. Montescardia bolettella . Magas­hegységi, kárpáti faj. - Oecophora superior . Csak az Erdélyi Szigethegységből ismert faj. A terület további feltárása még sok hasonló érdekesség felfedezését igéri. П' A tornanádaskai park Községhatár: Tornanádaska. Területe: 7 hektár. Kezelője: a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Állami Erdőrendezősége, Miskolc. Magyarország egyetlen élőfa-gyüjteménye, amelyet karsztos jellegű területen alakítot­tak ki. Hadik János épittette kastélya köré a kertművészet korabeli nyugateurópai nagy­ságaival. Különösen az egyidoben ültetett 100 fenyő- és tuja-fajból álló gyűjteménye volt hires. Az örökzöld és a lombhullató növényeket úgy telepitették, hogy helyenként az ősnö­vényzetet is meghagyták, s ezek mellett kora tavasztól késő őszig viritó évelőket és disz­füveket is elhelyeztek. A H. világháború alatt és azt azt követő időkben a parkot sok károsodás érte, de még mindig több mint 40 fenyőfaj és változat megtalálható benne hasonló számú lombosfa és cserje-féle mellett. Növényritkaságai közül kiemelkedik egy szabályos növésű hatalmas mammutfenyo (Sequoiadendron giganteum), több Hemlockfenyő (Tsuga canadensis), három­féle Duglászfenyő (Pseudotsuga), valamint a 10 féle hamis-ciprus (Chamaecyparis) lát­ványos csoportja, A park nagyrésze az angol, a kastély előterében lévő területe a francia kertépítészeti irányzatot tükrözi. Kertművészeti érték. < 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom