Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 4. (1976-1977)

P. Komáromy, Zs.: Adatok a Mátra-hegység talajalga flórájához

Chlamydomonas peterfii GERL. HUBER-PESTALOZZI (1961): Das Phytoplankton ..., 5. 251, fig. 283. Zoospóraképzéskor egy-egy zoosporangiumban 4—8, ritkábban 16 utódsejt képződött. Az ostoros spórák egyre gyorsuló mozgásukkal felrepesztik az anyasejt falát és kiszabadulnak. Hosszabb-rövidebb ideig tartó mozgás után nyugvó sejtekké alakulnak. Kedvezőtlen körülmények között (szárazság, hideg) az egymás utáni osztódások során képződött utódsejtek palmellaszerű kocsonyás tömeget alkotnak. Nedvesség hatására a kocsonyaanyag fellazul, megduzzad és elfolyósodik. A sejtek elülső pólusán pici ostorok jelennek meg, fokozatosan testhossznyira nőnek. Az így képződő zoospórák nagyobbak, mint a zoosporangiumban kialakulók. Bizonyos idő elteltével, vagy a tenyészet kiszáradásával, nyugvó sejtekké alakulnak, majd osztódnak. Nedves mull-ranker talajban fordult elő, az év nagyobb részében csak palmelloid állapotban. Zoospóraképzést kora tavasszal és ősszel figyelhetünk meg. (pH 6,4). Chlorella vulgaris BEYERINCK PASCHER (1915): Süsswasser-flora ..., 5. 111—112, fig. 71. В. PETERSEN (1934): Danks Bot. Tidskr. 42. 36. Feltehető, hogy az irodalomban Chlorella vulgaris-ként leírt fajok valójában nem minden esetben jelentik ugyanazt a fajt. B. PETERSEN (1935) megemlíti, hogy inkább „fajkollektíváról" van szó. Feltevését azzal indokolta, hogy nagyon eltérő ökológiai körülmények között fordulnak elő (szimbionta, állatokkal és zuzmókkal él együtt, vízi és nem vízi biotopok lakója). Magyarországról FEHÉR D. (1936) említi, szintén erdőtalajból. Nedves mull-ranker talajban és barnaföldben (pH 6,4) fordult elő. Chlorococcum humicolum (NAEG.) RABENH. PASCHER (1915): Süsswasser-Flora ..., 5. 64, fig. 1. BRISTOL (1916): Journ. Linn. Soc. Bot., 44. 473—480. A talaj felszínén tömeges elszaporodása esetén zöld bevonatot alkot. A sejtek ilyenkor szorosan egymáshoz simulnak és kissé szögletessé válnak. Ha ebből a sejttömegből tápoldatba oltunk, rövid időn belül intenzív zoospóraképzést figyelhetünk meg. Nagyon elterjedt talajlakó szervezet, a legkülönbözőbb talajtípusokban és más aerophyton környezetben is megtalálható. A vegetatív sejtek nagyságuk, keményítőtartalmuk, a sejtaggregátumok morfológiája szerint igen változatosak lehetnek. Valamennyi megvizsgált talajtípusban megtaláltam (pH 6,2—4,2). Coccomyxa dispar SCHMIDLE PASCHER (1915): Süsswasser-Flora ..., 5. 208, fig. 1. Gyakori talajalga, FEHÉR D. (1936) az általa vizsgált talajminták 50%-ában megtalálta. Barnaföldben és mull-ranker talajból származó tenyészetekben fordult elő (pH 6,2-6,5). 8