Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 4. (1976-1977)

P. Komáromy, Zs.: Adatok a Mátra-hegység talajalga flórájához

Keratococcus bicaudatus (HANSG.) B. PETERSEN HINDÁK (1970): A Contribution to the systematics ..., 15, fig. 7. Talaj tenyészetekben felismerését megnehezítette, hogy a vegetatív sejtek általában nem tartalmaztak jól látható pyrenoidát és a sejtvégi tüskeszerű nyúlvány sem látható mindig határozottan. Folyadék és agar-agar tenyészetekben tipikus kialakulású sejteket figyelhettem meg. Barnaföldből származó tenyészetekben fordult elő, pH 6,2. Oocystis asymmetrica W. WEST PASCHER (1915) Süsswasser-Flora ... » 5. 123, fig. 92. Természetes körülmények közt (nyers tenyészetekben) szintén nem tipikus a vegetatív sejtek kialakulása. Sok zsíros csepp és egyéb zárvány miatt nehéz a kloroplasztisz alakját megfigyelni. Nem minden sejt tartalmaz pyrenoidát és a sejtek általában magányosak, az autospórák viszonylag rövid ideig maradnak csak együtt. Ehhez hasonló megfigyelései voltak REISIGLnek is (1964) az Oocystis alpina REISIGL esetében. Viszonylag ritkábban előforduló talajalga, elsősorban talajfelszíni alga bevonatokban találtam. Nedves helyről származó barnaföldben fordult elő (pH 6,2). Pseudochlorella subsphaerica REISIGL REISIGL (1964): öst. Bot. Zeit., 111, 471—473, fig. 28. Eredeti lelőhelye magashegységi váztalaj, pH 5,7. A Mátrában barnaföldben, mull-ranker talajban és erősen savanyú talajban is megtaláltam (pH 6,4—4,2). Stichococcus bacillaris NAEG. PASCHER (1915): Süssfasser-Flora ..., 6, 52. Rendkívül elterjedt talajalga, a kedvezőtlen időszakokat különösebb morfológiai változás nélkül vészeli át. Fagyott talajból, vagy porszáraz mintákból is minden nehézség nélkül meghatározható. Barnaföldből és erősen savanyú talajból származó mintákban fordult elő (pH 6,2—4,2). Trochiscia reticularis (REINISCH) HANSG. JAMES (1935): Beih. Bot. Centralblatt, 53:529. fig. 3. Viszonylag ritkábban előforduló talaj alga, egy-egy mintában nagyobb egyedszámban is előfordult. Kizárólag barnaföldből származó tenyészetekben találtam (pH 6,2). Botryddopsis intercedens PASCH. VISCHER (1939): Rabenhorst Krypt. Flora 11, 391—392, fig. 258—265. A Botrydiopsis genusba tartozó fajok vegetatív állapotban nehezen különböztethetők meg. Pontosan csak a zoospórák ismeretében határozhatók meg. A talajtenyészetekben többnyire csak a különböző állapotban lévő vegetatív sejtek figyelhetők meg, szaporodásuk csupán autospórákkal történik, zoospórákat csak ritkán fejleszt. Kiszáradás vagy erősebb fagy hatására a vegetatív sejtek jellegzetes változáson mennek keresztül. A 8—12 /<m átmérőjű sejtekben a színtest 9