Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 4. (1976-1977)

Vojnits, A.: Migrációs megfigyelések a Börzsöny-hegységben. I.

Gonepteryx rhami LINNÉ 1758 — citromlepke Az egész Európában előforduló, Magyarországon is gyakori faj az egyik legkorábban megjelenő nappali lepkénk. Áttelelt imágói napfényes délelőttökön már februárban repülnek, de fő repülési idejük március—április. A citrornlepke erős szárny izomzatú, kissé csapongó, de gyors röptű imágói kora tavasszal relatíve gyakran kerülnek a szemünk elé. Egyrészt — úgy tűnik — a tavaszi példányok sokkal vagilisabbak, mint a nyáriak, másrészt a vegetációs periódus kezdetén a rovarszegény környezetben sokkal inkább feltűnnek, mint nyáron. Kérdés volt, hogy a tavaszi vagilitás (a nyárival szemben) csak az észlelés szubjektivitásának tudható-e be. vagy valóban van lényeges különbség a tavaszi és nyári példányok viselkedése között, s hogy esetleg ez a faj is nem migrál-e. Az 1973—76-os években szabadföldi kísérleteket végeztem a Börzsöny-hegység alacsonyabb térszínein (Királyrét — Sajikúti hegy és rét közötti tisztások és rétek), valamint kiegészítésül a Pilisben, a Dunazug-hegységben, s a Budai "hegyekben. A kísérleti példányok alacsony számát némiképpen ellensúlyozza a kísérletek többszöri ismétlése. A tavaszi időszakban összesen 117 élő citromlepkét gyűjtöttem (ivararány 6 : 9 = 6 : 3). A gyűjtést minden esetben olyan helyen végeztem, ahol a lepkék rendszeresen megfigyelhetők voltak. Ugyanitt bocsátottam szabadon őket, miután előzőleg színes festékporral feltűnően megjelöltem mindegyiküket (bővebben a módszerről lásd VOJNITS 1973). Különböző színek, valamint színkombinációk alkalmazásával elértem, hogy a későbbiekben sok esetben a puszta megfigyelés alapján (gyűjtés nélkül) regisztrálni lehessen az adatokat. A 117 kibocsátott imágóból a továbbiakban 17 példányt sikerült észlelni (15%). A 17 példányból 15 az egymással szervesen érintkező rétek, tisztások körzetén belül maradt (500-tól 1500 m-ig a kibocsátástól mért legnagyobb távolság), bár a határoló erdő fái közé általában mélyen berepültek, de előbb-utóbb visszafordultak. Két példányt a kibocsátási helytől mintegy 3000 (erdőben) és 4500 m távolságban (távolabbi tisztások) észleltem. A jelölt állatok zömét a kibocsátástól számított egy, ill. két héten belül észleltem, azon túl csak egyetlen példányt fogtam, de azt egy hónap elteltével. Ugyanazokon a helyeken a nyári időszakban 64 citromlepkét gyűjtöttem (ivararány 6 : 9 = 3 : 2), s a fenti módon megjelöltem. A kibocsátás után 21 példányt (30%) fogtam vissza, ill. észleltem. A példányok túlnyomó zöme (20) à kibocsátás szűkebb környékén (általában 500 m sugarú kör) volt látható, csak egyetlen példány repült egy kb. 1500 méterre eső tisztáson. Minden észlelés a kibocsátástól számított 15 napon belül történt. A hímek és nőstények viselkedése között sem tavasszal, sem nyáron nem mutatkozott lényeges különbség, bár látszólag a hímek vagilisabbak. Mind a tavaszi, mind pedig a nyári időszakban 20—20 nőstény példányt felboncoltam. A tavaszi időszakban a lepkék potrohában nem, vagy alig volt 83